RövidenA Társaság a Szabadságjogokért gyorselemzést készített a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által május 26-án éjfél előtt benyújtott törvényjavaslatokról, melyekkel elvileg megszűnne a kormány járvány ürügyén összerittyentett teljhatalma.
Emlékezetes, a javaslatokat úgy harangozták be, hogy azok majd csattanós választ fognak adni a kritikákra, ennek megfelelően a kormánypropaganda két napja azon tombol, hogy lám-lám, nem is lett diktatúra, „tehát” (?) mindenki hazudott, aki a rendeleti kormányzás veszélyeire figyelmeztetett, lehet szépen bocsánatot kérni.
A TASZ jogászai most azt írták, Semjén törvényjavaslatai továbbra sem alkalmasak e félelmek eloszlatására, éppen ellenkezőleg: „villanófényben mutatják meg a rendszer természetét”.
A „veszélyhelyzet megszüntetéséről” szóló törvény például egyáltalán nem szüntetné meg a veszélyhelyzetet – írják –, viszont jól szemlélteti, hogy „Magyarországon nem a parlamentnek van kormánya, hanem a kormánynak parlamentje”. A javaslat ugyanis, amely szerint az Országgyűlésnek fel kell hívnia a kormányt a veszélyhelyzet megszüntetésére, magától a kormánytól érkezik, vagyis
a kormány önmagához intéz kérést mandinerből, ráadásul úgy, hogy még határidő sem szerepel a jogszabályban.
„A kormány arra kéreti magát, hogy amikor majd jónak látja, vessen véget a rendkívüli jogrendnek. Sok értelme nincs – legfeljebb annyi, hogy a felületes szemlélőnek be lehessen mutatni: a felhatalmazási törvény – a bírálatokkal ellentétben – nem szüntette meg a kormány feletti parlamenti kontrollt”, értékel a TASZ, hozzátéve: kis utána olvasással gyorsan kiderül, a törvényjavaslat éppen ennek ellenkezőjéről tanúskodik.
Ha nem így, akkor úgy
Példaként említik, hogy a katasztrófavédelmi törvény módosítása fontos garanciát iktatna ki az Alaptörvényből, mely úgy próbálja megtartani veszélyhelyzetben is a hatalmi ágak egyensúlyát, hogy megengedi a kormánynak a törvények felfüggesztését és az azoktól való eltérést, de csak olyan körben és módon, ahogy azt az Országgyűlés előzetesen – a katasztrófavédelmi törvényben – szabályozza. A katasztrófavédelmi törvénybe most már azonban beleírnák: ha nem elégségesek ezek a parlament által előre körülhatárolt intézkedések, akkor a kormány bármilyen más intézkedést is meghozhat.
A TASZ szerint ezzel értelmét veszti az Alaptörvény azon kikötése, hogy a kormány ezzel a speciális felhatalmazással csak sarkalatos törvényben meghatározottak szerint élhet, mert a sarkalatos törvény immár semmit nem határoz meg, bármit engedélyez, amit a kormány az adott helyzetben jónak lát.
Új neve: egészségügyi válsághelyzet
A szervezet jogászai azt is írták, az átmeneti intézkedésekről szóló javaslat tartalmaz egy másik egyáltalán nem átmeneti rendelkezést: az egészségügyi válsághelyzet szabályainak módosításával létrehozza a különleges jogrend kistestvérét, amelyben a kormány eredetileg legfeljebb hat hónapig, de valójában korlátlanul meghosszabbítható időszakban rendeleti úton korlátozhat lényeges alapjogokat, így például a mozgásszabadságot vagy a gyülekezési jogot.
Ennek az alkotmányban nem szabályozott, félkülönleges jogrendnek mind a bevezetése, mind a vége a kormány belátásától függ gyakorlatilag,
és az ez alapján hozott rendeletek esetében nincs meg még az a garancia sem, hogy bizonyos idő eltelte után hatályukat vesztik parlamenti felhatalmazás nélkül.
Egyszerű szemfényvesztés
A TASZ szerint a fentiek alapján bebizonyosodott, hogy a kormány vissza tud, és vissza is fog élni a járvány kapcsán megszerzett hatalmával.
Az elmúlt két hónap során sorra születtek olyan szabályok, amelyek nem kapcsolódtak a védekezéshez vagy aránytalanul korlátoztak alapvető jogokat – írják, és úgy értékelnek: a felhatalmazási törvény visszavonásának ígérete és a veszélyhelyzet megszüntetése egyszerű szemfényvesztés,
„ha a törvényjavaslatokat ebben a formában elfogadják, az a kormány újabb határozatlan ideig tartó rendeleti kormányzását teszi lehetővé, és ezúttal már a minimális alkotmányos garanciák sem érvényesülhetnek”.
