Kivonult az ellenzék a Parlamentből, és a nyugdíjfolyósítóhoz mennek

A múltkori „nagy sikerű” esztergomi Suzuki-turné után újra forradalmi délután elé nézünk.

Ellenzéki képviselők sajtótájékoztatót tartanak az Országgyűlés plenáris ülése közben a Parlamentben 2019. március 4-én.
Ellenzéki képviselők sajtótájékoztatót tartanak az Országgyűlés plenáris ülése közben a Parlamentben 2019. március 4-én. Fotó: MTI/Illyés Tibor

Nem vesznek részt a parlament hétfői ülésén, ehelyett a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának fővárosi épületéhez mennek ellenzéki pártok, amelyek – ígérték – megtámadják az Alkotmánybíróság előtt a most hatályba lépett kormányzati igazgatásról szóló törvényt.

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP frakcióvezető-helyettese hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón a parlamenti üléstől való távolmaradásukat azzal indokolta, az Országgyűlésben

„A” hét van, és nem hajlandók asszisztálni a Fidesz propagandahétfőjéhez,

hasonlóan a két héttel ezelőtti akciójukhoz.

Közölte, nem fejezik be a munkát, hanem nyugdíjfolyósítóhoz mennek az ellen tiltakozva, hogy a kormányzati tisztviselőknek március 1-jétől napi kilenc órát kell dolgozniuk, csökkentették az alapszabadságukat és több jogukat is elvették.

A szocialista politikus szerint a Fidesz „rabszolgává tette a magyar munkavállalókat”.

Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese bejelentette: az ellenzéki pártok az Alkotmánybírósághoz fordulnak, mert az Országgyűlés december 12-i „botrányos ülésén” jogellenesen fogadta el kormányzati igazgatásról szóló törvényt. A jogszabály sérti azokat a jogokat is, amelyeket a magyar törvények és a nemzetközi kötelezettségek garantálnak minden magyar munkavállalónak, így a köztisztviselőknek is – magyarázta. Értékelése szerint a törvény miatt most már a kormányzati tisztviselők sem „a haza értékes dolgozói”, hanem a kormány rabszolgáivá váltak.

Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője közölte: az ellenzék az elmúlt 9 évben konstruktívan állt a parlamenti munkához, részt vett a törvényalkotásban, a bizottságok munkájában, kérdezték a miniszterelnököt, de „Orbán Viktor és kormánya magasról tesz az ellenzékre és a parlamenti munkára”. Azt hangoztatta: nem hagyják, hogy Orbán Viktor kizsigerelje a magyar munkavállalókat, fizetség nélkül dolgoztassa őket, miközben folyamatosan hazudik a magyar embereknek. Ha a parlament falain belül nem tudnak küzdeni, akkor az utcán mutatják meg Orbán Viktornak, hogy van ellenállás – tette hozzá.

Kepli Lajos, a Jobbik országgyűlési képviselője szerint az összellenzéki együttműködést a kormány hozta össze a rabszolgatörvénnyel, és ez az együttműködés addig fog tartani, amíg a kormány folytatja „ámokfutását”. Jelezte, mindenkiért kiállnak, akit a kormány politikája hátrányosan érint.

Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese arról beszélt, ha olyan sikeres a gazdaság, ahogy a kormánypropaganda szajkózza, akkor a kormánynak van arra lehetősége, hogy „a munkarabszolgaság” helyett más megoldást kínáljon. Emlékeztetett arra, hogy a köztisztviselői illetményalap 2008 óta változatlan.

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy „a közszféra rabszolgatörvénye” negyvenezer embert érint és a kormányzati igazgatásról szóló törvénnyel Orbán Viktor kifejezetten a dolgozó nőket bünteti, ugyanis a közszférában dolgozók 70-80 százaléka nő. Szerinte végtelenül „álszent és igazságtalan” az a kormánypropaganda, amely feladatokat ír elő a nőknek, közben látványosan bünteti őket egy ilyen törvénnyel.

Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt színeiben politizáló független országgyűlési képviselő azt mondta, a munkaerőhiányra nem az a megoldás, hogy lábbal tiporják a munkavállalói jogokat, inkább olyan gazdasági és társadalmi környezetet kellene biztosítani, amely jó a munkáltatónak és a munkavállalónak is. Ez az, amire Orbán Viktor rendszere képtelen – hangoztatta.

Kapcsolódó hírek