Erős hangvételű kritikával illette a Tisza Párt tervezett vagyonvisszaszerzési hivatalát Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője: a lap podcastjában padlássöpréshez, kuláklistákhoz és kommunista bosszúhoz hasonlította a kezdeményezést (miközben a késő Kádár-korban még maga is lelkes komcsi propagandistaként írt a Népszabadságba).
„Az embernek eszébe jutnak a padlássöprések, a kommunisták bosszúja és a kulák listák is. A legsötétebb, legbüdösebb, legrohadtabb kommunista tempó” – sikongatott Bencsik, majd teljesen elborult az agya:
„A kurva anyátokat, mégis mit képzeltek? Mi az, hogy vagyonvisszaszerzés?”
Bencsik érvelése szerint egy szerződés vagy jogszerű, vagy nem, ha pedig jogszerű, akkor „akármilyen bíró volt az anyukád, a jogszerű szerződést nem lehet jogszerűen megsemmisíteni”, üzente Magyar Péternek.
A műsorban az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját is méltatta: szerinte a kormány „rájött” arra, hogy a nagy elosztórendszerek „pénztermelő gépek”, amelyeket nem szabad külföldi kézbe adni. Bencsik szerint ez egy „hihetetlenül erős, szuverén gazdaságpolitika”, amelynek részeként a protekcionizmus jegyében az autópályákat sem nyugati cégek, hanem itthon adózó magyar nagyvállalkozók építik!
„Magyarország egy szép, kövér, jól meghizlalt malacka lett”
– összegezte a magyar gazdaság helyzetét a főszerkesztő, hozzátéve: a gazdaság tele van „óriási tartalékokkal”, amelyeket szerinte egy – általa „háttérhatalomként” említett, vélhetően Brüsszelre értett – erő igyekszik elvonni, ehhez pedig egy „hazug mítoszt” gyártott arról, hogy a gazdagok kimenekítik a vagyonukat.
A vagyonkimenekítés módjáról is értekezett egy sort a fideszes öregember:
„Ez a Magyar Péter, ez a barom. A XXI. században az emberek a pénzt a bankon keresztül, az interneten mozgatják, nem kell szállítani. Nem arany érméket hordunk magunknál zacskóban”
– fejtette meg, mint afféle együgyű fotelbüfögő, aki pont annyit ért a magántőkealapokkal, céghálókkal, külföldi számlákkal, ingatlanokkal, jachtokkal kikövezett NER-es elitből, hogy „arany érmék”, meg hogy „a pénz a bankban van”.




