Gazdaság

Súlyos benzindrágulás jön pénteken, de a dízelesek örülhetnek

Baleset

Ketten meghaltak egy balesetben Budapesten, a vétkes sofőr és utasai elmenekültek

Baleset

Milliárdos exdiplomata csapódott a földnek Besenyei Péter korábbi repülőjével

Mi történt? Bencsik Andrásék durván beleszálltak az ajnározott Petőfi-filmbe: „minden vonatkozásban rossz lett”

Négy oldalon át gyalázták a Most vagy sohát a fideszes bácsik lapjában.

Bencsik András propagandista.
Bencsik András propagandista.

„Rossz dolog egy hazafiasnak szánt műalkotásról rosszat írni, de még annál is rosszabb egy ilyen műalkotást végignézni. Márpedig a Most vagy soha! című film minden vonatkozásban rossz lett, amit a rengeteg ráköltött pénz sem tesz elviselhetőbbé”

– ezek a mondatok nem valami dollárbaloldali, siklóvállú libsik által szerkesztett újságban jelentek meg, hanem a kormánypárti Demokratában, Bencsik András főszerkesztő tollából.

A Magyar Hang szemléje szerint Bencsik olyanokon morgolódik, hogy: „Ami nem történt, és ami így nem is történhetett volna, avagy miért nem szabad dilettánsoknak mozifilmet készíteni, vagy ha mégis, miért kell azt ártatlan embereknek megnézniük?”

Bencsik bírálja a történetet, Petőfi karakterét, a történelmi tévedéseket, a Farkasch nevű fiktív szereplőt pedig „nyugdíjas Jason Stathamként” írja le.

„Elterjedt a hír a pesti szóbeszédben, hogy az alkotók már új filmtémát találtak: a mohácsi vészt. Uram, irgalmazz! Nem volt elég egyszer?”

– szúr oda még Rákay Philipéknek Bencsik András, aki mellett öccse, Bencsik Gábor és Patai Tamás is kritizálta a filmet a négyoldalas írásban.

Bencsik Gábor mérsékeltebb volt, mint bátyja, ő legalább a díszletekről, a kosztümökről elismerően szólt, viszont megjegyezte, hogy 1848. március 15-e lelkisége teljesen más volt a vásznon látottaknál.

„Ebben a Kádár-kori március 15-i tüntetések és a 2006-os rendőrroham emlékei keverednek A sakál napja című film drámai csúcspontjával. (…) Az igazi március 15-ét megelőző napokban nem volt tüntetés szétverése, aznap nem volt lövetéssel fenyegetés, végképp nem volt titkosrendőri erőszak. Így talán egy dél-amerikai spanyol gyarmaton történhetett volna, de nem Pesten és Budán”

– fogalmazott.

Pataki Tamás író-újságíró sem dicsérte meg a közpénztemető filmet. Szerinte a filmben a konfliktusnak nincs tétje, a történetnek nincsen katarzisa, a gonosz szereplő jobb a jónál, Petőfi egy mélabús bölcsész, Szendrey Júlia pedig egy feminista főhős, „egy hollywoody heroine” lett.