RövidenA Svéd Királyi Tudományos Akadémia csütörtökön a Kossuth-díjas magyar írónak, Krasznahorkai Lászlónak ítélte oda az irodalmi Nobel-díjat.
A szerzőnek a díjat „látnoki erejű életművéért ítélték oda, amely az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”
– mondta el Mats Malm, a Svéd Akadémia titkára, aki beszámolt arról is, hogy a bejelentés előtt sikerült telefonon elérnie az éppen Frankfurtban tartózkodó Krasznahorkai Lászlót.
„Krasznahorkai László a Kafkától Thomas Bernhardig nyúló, az abszurdizmus és a groteszk túlzás által jellemzett közép-európai hagyomány nagyszerű epikus írója. De több is rejlik benne: keleti hatások is megmutatkoznak műveiben, amelyek hangvétele szemlélődőbb, finoman hangolt” – méltatta közleményében a Svéd Akadémia.
A bejelentés itt nézhető vissza:
A még megmaradt hazai sajtó, valamint pályatársai hosszan méltatják, gratulálnak Krasznahorkainak, az állami MTI ugyanakkor mindössze annyit talált még fontosnak megjegyezni, hogy a 71 éves magyar író a díjjal 11 millió svéd koronát (388 millió forintnyi összeget) kap és a díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át…
Ezzel szemben például a Népszava felidézi: Krasznahorkai László, a Sátántangó (1993), a Háború és háború (1999) és a Báró Wenckheim hazatér (2016) szerzője 1954. január 5-én született Gyulán. 2023 decemberében a Friderikusz Sándornak adott interjújában mesélte, hogy Franz Kafka műve, A kastély miatt lett író – „egy büdös szót nem értettem belőle, és ma sem értek” – anélkül valószínűleg a zene felé fordult volna. Eredetileg egyetlen könyvet akart írni – ez lett a Sátántangó –, és Tarr Bélát teszi felelőssé azért, hogy folytatta, mert a könyvéből készült film forgatókönyve miatt a Sátántangót újra el kellett olvasnia, és észrevette, hogy mekkora kudarc lett belőle.
Krasznahorkai Lászlót évek óta az irodalmi Nobel-díj egyik fő várományosának tartják. Ő maga erről nincs túl hízelgő véleménnyel, azt, hogy fogadni is lehet rá, az angol fogadóirodák létezésének tulajdonítja, aminek semmi köze ahhoz, ami a Svéd Akadémián történik – mondta. „A külföldi könyveim honoráriumából egy idő óta meg tudok élni. Valahol éppen elhagytam a puritán életmódot” – válaszolta arra a kérdésre, hogy szüksége lenne-e a Nobel-díjat kísérő pénzjutalomra. 2015-ben az életművéért már megkapta a Nemzetközi Man Booker-díjat.
A legutóbbi magyar író, aki irodalmi Nobel-díjat kapott, Kertész Imre volt 2002-ben.
2024-ben a világhírű dél-koreai írónő, Han Kang kapta az irodalmi Nobel-díjat.
