RövidenAz élelemiszer árak március óta 5 százalék alatti ütemben nőnek, szeptemberben pedig az éttermi árakkal kiegészített infláció is 4,7 százalékra mérséklődött, és a kormány korábban ehhez a feltételhez kötötte a kiskereskedelmi árrésstop kivezetését, mégsem történik semmi,
noha az árréstop legnagyobb vesztese a lakosság, és azon belül is 5000-10 000 főnél kisebb települések lakossága, azok a falvak és kisebb városok, ahol jellemzően már most sincs vagy nagyon kevés bolt van
– hívta fel a figyelmet hétfői nyilatkozatában az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ).
A választásokig marad a torz, hazug adatközlés
A szövetség elismeri, hogy a rendeletben sem szerepelt soha, hogy mik a döntés konkrét céljai, az OKSZ arra hivatkozik, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter többször is beszélt arról, hogy a kivezetés feltétele a tartósan 5 százalék alatti élelmiszerinfláció.
Az OKSZ emlékeztet arra, hogy az árrésstop, mint bázishatás, legkésőbb jövő áprilisban kifut az év/év alapú inflációs mutató alól.
Ekkor ismét az eredeti pályára áll a most mesterségesen torzított statisztikai adat. Az ezt mutató számokat azonban a május eleji adatközlésben, tehát már csak az országgyűlési választások után publikálja a KSH.
Az árréstop legnagyobb vesztese a lakosság
„Az árrésstop fenntartásának semmiféle létalapja nincs” – hangsúlyozza a nyilatkozatban Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára. Szerinte az árréstop legnagyobb vesztese a lakosság, és azon belül is 5000-10 000 főnél kisebb települések lakossága, azok a falvak és kisebb városok, ahol jellemzően már most sincs vagy nagyon kevés bolt van, ismertebb kiskereskedelmi lánchoz tartozó egység pedig egyáltalán nincs.
Az OKSZ főtitkára szerint az árréstop kedvezőtlen hatása a tovább erősödő boltbezárási hullám. Úgy tudja, hogy az élelmiszer kiskereskedelem 48 százalékát adó kisebb szereplők 18 százaléka készül üzletet, üzleteket bezárni.
Magyarországon már 400 településen nincs élelmiszerbolt, további több száz településen nem lehet egy nagybevásárlást elvégezni
tette hozzá, kitérve arra is, hogy a kiskereskedelmi láncoknak ebben a helyzetben korlátozott lehetőségei maradnak arra, hogy hatékonyan kigazdálkodják a hazai beszállítók emelkedő költségeit.
Olcsó import, hátrányban a magyar termelők
Kényszerűen fordulnak az olcsó import felé, és ez a stratégia rendszerszinten torzítja a hazai termékpályákat, növeli az ország élelmiszer-importfüggőségét, és ezzel közvetlenül aláássa a magyar termelők és feldolgozók piaci pozícióját.
Ezek a problémák a teljes magyar élelmiszeriparra veszélyt jelentenek.
„Az Országos Kereskedelmi Szövetség fenntartja azt az álláspontját, hogy tartós inflációfékező hatást csak a szabad, adminisztratív beavatkozásoktól mentes verseny tud kiváltani. Ennek eléréséhez ki kell vezetni a rendszerből az árrésstopot, és haladéktalanul felül kell vizsgálni mindazokat tényezőket (adók, díjak, egyéb gazdaságpolitikai intézkedések), amelyek rontják a hazai beszállítók versenyképességét” – közölte az OKSZ főtitkára.
