RövidenA kegyelmi ügy hatására sem erősödtek az elmúlt egy hónapban a „baloldali pártok”, az eredmények alapján a Fidesz-KDNP nyerne egy most vasárnapi európai parlamenti választást – állapította meg a kormányközeli Nézőpont Intézet legfrissebb „közvélemény-kutatása”.
Az állítólag ezer ember telefonos megkérdezésével január elején, valamint február végén készült reprezentatív felmérés szerint a Fidesz-KDNP listája a szavazatok 47 százalékát szerezné meg egy most vasárnapi európai parlamenti választáson, amely hibahatáron belüli eltérést jelent januári 50 százalékos támogatottsághoz képest. Ez az eredmény azt jelentené, hogy a kormánypártok meg tudnák őrizni a 2019-ben szerzett tizenhárom képviselői helyüket az Európai Parlamentben.
A baloldali pártok támogatottsága nem növekedett az előző hónaphoz képest,
a 2022-ben közös országgyűlési választási listán induló (és akkor 36 százalékos listás eredményt elérő) pártok összesen 29 százalékos támogatói bázissal rendelkeznek, ami közel azonos a januári 30 százalékos eredménnyel – olvasható a közleményben.
Mint írták, a Demokratikus Koalíció 14 százalékos eredményével nem mutat elmozdulást januári támogatottságához képest. Ez azonban már nem lenne elegendő a 2019-ben szerzett 4 mandátuma megőrzéséhez a többi, európai parlamenti mandátumot elérő ellenzéki párt támogatottsága miatt.
A Momentum 7 százalékos támogatottsága (januárban 8 százalék) azt mutatja, hogy nem tudott előnyt kovácsolni az elmúlt egy hónap történéseiből, az öt évvel ezelőtt megszerzett kettő mandátumából pedig már csak egyet tudna elnyerni ezzel az eredménnyel – tették hozzá.
Újonnan bekerülő párt lehetne a Mi Hazánk Mozgalom (8 százalék), valamint a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (8 százalék), amelyek kettő-kettő mandátumot szerezhetnének, ugyanakkor bizonyosan brüsszeli képviselet nélkül maradna az MSZP (2 százalék) és a Jobbik (2 százalék).
Mindez nem jelent változást a januári erőviszonyokhoz képest, valamennyi párt közel azonos eredményt érne el, mint év elején – mutattak rá a közleményben.
Kitértek ara is, hogy az öt évvel ezelőtt még nem létező pártok közül a Mindenki Magyarországa Néppárt (4 százalék) és a Második Reformkor (4 százalék) került az európai parlamenti küszöb közelébe, míg A Nép Pártján továbbra is 1 százalékon áll.