Szilágyi SzabolcsKarácsonyi interjút adott az MTI-nek Balog Zoltán korábbi „emberminiszter”, jelenlegi református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke.
Balog az egyházak számára tragikus népszámlálási adatokat azzal igyekezett magyarázni, hogy szerinte nemcsak az egyháztól való távolodást jelezheti a vallásosságot firtató kérdésre adott válaszok alacsony száma (40 százalék nem válaszolt), hanem a kérdezőbiztosok vagy az internetes adatszolgáltatással szembeni bizalmatlanságot is.
Orbán Viktor korábbi minisztere örömhírrel is szolgált, büszkén újságolta, hogy az elmúlt 13 évben megduplázódott, 150 ezerről több mint 300 ezerre nőtt a személyi jövedelemadójuk egy százalékát a református egyháznak felajánlók száma.
Az interjú során szóba került a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, gyakorlatilag kínhalálra ítélt egykori alkotmányjogász, Karsai Dániel ügye is, amit Balog Zoltán – a magyar kormánnyal szinkronban – az „életpártiság” oldaláról közelített meg:
„Azt szeretnénk, ha a törvényi szabályozás életpárti maradna a haldoklás tekintetében is”
– mondta Balog, majd azt magyarázta, hogy „az államnak nemcsak szabályozni, hanem biztosítani is kell az emberhez méltó meghalás feltételeit, ahol erre az érintett családok nem képesek”.
Úgy véli, ebben pedig van tennivalója az államnak és az egyháznak is, mert Magyarországon kevés a hospice, az a hely, ahol a palliatív ellátás során nemcsak a fizikai fájdalom enyhítésére koncentrálnak, hanem a lelkire is, ezért biztosított a hozzátartozó, a lelkipásztor és a pszichológus jelenléte.
„Abból nem engedhetünk, hogy Isten adja nekünk, és ezért csak ő veheti el tőlünk az életet vagy neki adhatjuk vissza. De adósságunk és feladatunk ezt úgy elmondani, hogy közben előttünk van a szenvedő ember”
– erőltette tovább a vallását boldog-boldogtalanra Balog Zoltán.
Azt is elmondta, Karsai Dánielnek személyes levelet írt, melyben az együttérzése kifejezése mellett próbálta megvilágítani „az általunk vallott keresztyén álláspontot”.
Balog Zoltán szerint az egyház lelkipásztorai, önkéntesei, az orvosok, ápolók „mély együttérzéssel fordulnak a haldoklóhoz”, miközben mások azt a képet erősítik a társadalomban, mintha az egyház életidegenülne, irgalmatlanul szajkózná a hittételeket és azokból nem lenne hajlandó engedni.
„Az élet végéről szóló beszélgetések általában nem a médianyilvánosság előtt, hanem a haldoklók ágya mellett zajlanak, és a belőlük megszülető válaszok túlmutatnak azon, hogy egyszerűen leszögezzük, az aktív eutanázia bűn”
– szajkózta irgalmatlanul hittételeit Balog.