Bűnügy

„Megöllek!” – Székkel verte össze a tanárnőjét egy 9. osztályos az egyik szolnoki iskolában

Bulvár

Megszólalt Áder János, talált valamit a mobiltelefonokban

Baleset

Súlyos baleset történt az M2-es autóúton

Lázár János ámokfutása óta a tíz legjobb szakemberből kilenc elhagyta a MÁV-ot

Lázár János fideszes országgyűlési képviselő a Magyar Tenisz Szövetség tisztújító közgyűlésén, ahol a szervezet elnökévé választották 2020. július 27-én.
Lázár János fideszes országgyűlési képviselő a Magyar Tenisz Szövetség tisztújító közgyűlésén, ahol a szervezet elnökévé választották 2020. július 27-én. Fotó: MTI/Illyés Tibor

Kaotikus viszonyok alakultak ki a magyarországi közlekedés irányításában, amióta Lázár János miniszterként 2022. december 1-jétől átvette a terület vezetését,

a szakemberek tömegesen hagyják el a területet, leállt a vasútfejlesztési projektek tervezése, az intézményrendszer leépült, a MÁV-vezetőknek a sajtóban üzenget a miniszter az egyre gyakoribbá váló műszaki problémák miatt

többek között erről beszélt a G7.hu podcastjában Vitézy Dávid.

A közlekedési szakértő, korábbi BKK vezérigazgató keményen beleszállt a miniszterbe: ismert, az 1-es vonal Biatorbágy-Tata szakaszán korlátozni kellett a sebességet, amivel kapcsolatban felmerült, hogy miért nincs forrás a javításra? Lázár azzal esett neki a MÁV vezetésének, hogy „aki egy nyolcszázmilliárd forintos kasszában nem talál meg 32 milliárd forintot most, amivel majd később elszámolunk, az tegye le a lantot”.

„Nekem erről csak az jutott eszembe, hogy két hónappal korábban az volt az indoklás tíz regionális vasútvonal bezárására, hogy (…) 700 millió forintot lehet megtakarítani” – emelt ki Vitézy egyet Lázár János sok nehezen érthető ellentmondása közül. (Szintén ebben az időszakban derült ki, hogy Lázár János ménesbirtokán vízágyat kapnak a vemhes üszők, potom 3,3 milliárd forint adófizetői pénzből – a szerk.).

Vitézy arról is beszélt, szerinte a kormányzat nem egy átmeneti állapotnak éli meg, hogy az uniós források elapadtak, hiszen a vasútfejlesztési teljes intézményrendszert leépítette.

Az Építési és Közlekedési Minisztériumba olvadt be a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF), miközben a szakemberek többsége elhagyta a céget. Ugyanígy megszüntetésre került a Budapesti Fejlesztési Központ Zrt. (BFK), ahol az összes budapesti agglomerációs vasúti projektet előkészítették – emlékeztetett.

Miközben egész Európában a vasútfejlesztések egyre nőnek, és a gazdasági növekedést és a klímaválságot is szeretnék ilyen projektekkel megoldani – ehhez pedig a magyar szakembereket is átveszik – Magyarországon ezzel szemben a kormányzat a 35 éves koncessziós szerződés keretében a Mészáros Lőrinc-Szíjj László tulajdonában lévő társaságon keresztül a következő évtizedekben is ezermilliárdokat kíván autópályaépítésre költeni – sorolta Vitézy.

Kapcsolódó friss hírek