Kiengedik a börtönből Budaházy Györgyöt, házi őrizetbe helyezik

A terrorcselekménnyel vádolt Budaházy György az ellene és társai ellen indult megismételt elsőfokú eljárás tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken 2019. február 14-én.
A terrorcselekménnyel vádolt Budaházy György az ellene és társai ellen indult megismételt elsőfokú eljárás tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken 2019. február 14-én. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Megszüntette Budaházy György letartóztatását a Kúria és bűnügyi felügyeletét rendelte el. Előírta, hogy a tartózkodási helyéül szolgáló ingatlant nem hagyhatja el, és a mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazását rendelte el – tette közzé pénteken a legfőbb bírói fórum.

A Kúria közleménye csak monogrammal említi a terrorcselekmény bűntette és más bűncselekmények miatt B. Gy. és társai ellen folyamatban lévő ügyben született végzést, de Budaházy ügyvédje, Gaudi-Nagy Tamás már tegnap megerősítette a hírt.

Végzésének indokolásában a Kúria kifejtette: a Fővárosi Ítélőtábla helyesen állapította meg, hogy a nem jogerős ítélettel kiszabott 17 évi szabadságvesztés magában hordozza a szökés, elrejtőzés veszélyét, az a tény pedig, hogy a terheltet időközben újabb, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt gyanúsítottként hallgatták ki, felveti a bűnismétlés veszélyét.

A vádlott ugyanakkor az eljárás során kifogástalan magatartást tanúsított – folytatták -, az idézéseknek eleget tett, és elérhető maradt akkor is, amikor nem jogerősen hasonló tartamú szabadságvesztést szabtak ki rá. A bűnismétlés veszélyét pedig csökkenti a Kúria szerint, hogy Budaházy György újabb gyanúsítotti kihallgatására úgy került sor, hogy a jelenlegi eljárás alapját, valamint az újabb gyanúsítás alapját képező cselekmények között tíz év, majd a vádlott meggyanúsításáig az újabb ügyben további három év telt el.

A Kúria arra is rámutatott, hogy a letartóztatás indokoltságának időszakos felülvizsgálata során mindig behatóan vizsgálni kell, hogy z elérni kívánt célok a személyi szabadságot korlátozó enyhébb kényszerintézkedéssel elérhetők-e. Különösen irányadó ez, ha a büntetőeljárás jelentősen elhúzódik. Ezen nem változtat az sem, ha a terhelt az elhúzódó eljárásban nem végig áll a legsúlyosabb személyi szabadságot elvonó kényszerintézkedés hatálya alatt.

A kényszerintézkedés célja mindig az eljárás zavartalanságának biztosítása: az, hogy a vádlott az eljárásban ne szökjön meg vagy ne rejtőzzön el, illetve az eljárás alatt ne kövessen el újabb bűncselekményt – mutatott rá a Kúria. Hozzátették: az eljárás extrém elhúzódása esetén tehát fokozottan érvényesül az elérni kívánt eljárási cél biztosítására még megfelelő legenyhébb, vagyis legkisebb szabadságkorlátozással járó kényszerintézkedés alkalmazásának követelménye. Ezeknek a veszélyeknek a kiküszöbölésére a bűnügyi felügyelet alkalmazása ebben az ügyben megfelelő – állapították meg.

Kapcsolódó hírek