Ellenzék nélkül ünnepelte a Parlament a rendszerváltást

Áder Jánost ez nem zökkentette ki, a szabadság minden válfaját méltatta.

Áder János köztársasági elnök (k) beszédet mond, mögötte Kövér László házelnök az Országgyűlés ünnepi ülésén 2020. május 2-án.
Áder János köztársasági elnök (k) beszédet mond, mögötte Kövér László házelnök az Országgyűlés ünnepi ülésén 2020. május 2-án. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ellenzéki képviselők nélkül zajlott a Parlament május 2-i ünnepi ülése, melyen a rendszerváltás utáni első, szabadon választott Országgyűlésre emlékeztek.

A Mérce azt írta, az ülésen a Fidesz-KDNP képviselői, a kormánytagok, illetve az ellenzéknek nehezen nevezhető Mi Hazánk Mozgalom két képviselője, Dúró Dóra és Volner János volt jelen.

Az ülés Áder János köztársasági elnök beszédével indult. Az államfő Varga Béla, a nemzetgyűlés korábbi, 1947-től 1990-ig emigrációban élő elnökének szavaival indított, miszerint az emberi szabadság nem körülmény, hanem feladat.

Áder János köztársasági elnök beszédet mond az Országgyűlés ünnepi ülésén 2020. május 2-án.

Áder János köztársasági elnök beszédet mond az Országgyűlés ünnepi ülésén 2020. május 2-án. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Mint mondta, az 1990 előtti rendszer, ha népi demokráciának is hazudták, diktatúra volt, törvényeket helyettesítő törvényerejű rendeletek, szólásszabadság helyett cenzúra, gyülekezési szabadság helyett korlátok, törvényesség helyett koncepciós perek voltak.

„A szabadság mindig feladat. Az 1990. május 2-án megalakult új Országgyűlésre várt, hogy a lelkekben átmentett szabadságvágyból jogállamot építsen, megteremtse a szabadság feltételeit, megerősítse annak alkotmányos alapjait, létrehozza a demokrácia, a népszuverenitás intézményeit”

– fogalmazott Áder, hozzátéve, az első Országgyűlés munkájában egyszerre volt jelen a reformkor elkötelezettsége, 1848 lelkesedése, a kiegyezés bölcsessége és 1956 bátorsága.

Köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették az új politikai, alkotmányos intézményrendszer megteremtését, akik részesei voltak az 1848-as törvényalkotási folyamathoz hasonlítható „közjogi honfoglalásnak”. Továbbá Göncz Árpádnak és Antall Józsefnek, az 1990-ben született szabad Magyarország első köztársasági elnökének és miniszterelnökének, valamint Szabad Györgynek, az 1990-ben ismét szabadon választott Országgyűlés első elnökének.

„Azért kellett megküzdenünk, hogy Magyarország független ország legyen, nem csatlósa senkinek”

– folytatta a beszédét a köztársasági elnök. Ezután kifejtette, Magyarország ma már szerinte

„olyan ország, ahol természetes, hogy szabadon mondjuk el a véleményünket, szabadon gyülekezünk, szabadon vállalkozhatunk, szabadon hozhatunk létre szakmai, érdekképviseleti, politikai szervezeteket”.

Az ünnepi ülésen elfogadtak egy politikai nyilatkozatot is, mely többek között azt rögzíti, hogy a rendszerváltástól a NER-ig vezető időszakot posztkommunizmusnak lehet hívni.

Kapcsolódó hírek