RövidenTudatosan nem használta újévi köszöntőjében a „klímavédelem” szót Áder János, mert a teremtett világ megőrzésének csak egy kis szelete a klímavédelem problémája – erről maga a köztársasági elnök magyarázott a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Az államfő úgy tudja, a klímavédelem nem érinti például a „fenyegető vízválságot”, a műanyaghulladék újrahasznosítását, a termőföld védelmét, a biodiverzitást, az élővilág sokszínűségének megőrzését.
Áder a főváros új ellenzéki vezetése által kihirdetett klímavészhelyzetet egy deklarációnak nevezte. Önmagában deklarálni, hogy klímavészhelyzet van, nem több, mint politikai retorikai fogás – értékelt –, hiszen amikor vészhelyzet van – például most Ausztráliában a tűzvészek miatt -, akkor evakuálják az embereket és rendkívüli intézkedéseket kell bevezetni, ám Budapesten ilyen nem történt. Az új budapesti városvezetés arról döntött, hogy majd elkészül két tanulmány, amelyekben megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy a vészhelyzet idején és a vészhelyzetet követően mit is kell majd tenni.
Áder védelmébe vette a Mészáros Lőrinc felcsúti oligarcha kezére játszott, majd tőle az adófizetők pénzéből megvett Mátrai Erőművet: a széntüzelésű erőműben az állam többségi tulajdont szeretne szerezni, az Európai Unióban döntés született az unió ötven szénrégiójának átalakítására – a hírek szerint százmilliárd eurós forrással -, és az ötven régió egyike lesz a Mátrai Erőműhöz tartozó lignitbányarendszer – magyarázta.
Itt a tervek szerint részben gázerőmű, részben hulladék-, illetve biomassza-égetés történik majd, a rekultivált területekre pedig naperőműparkot építenek – mondta. Ennek következtében a Mátrai Erőmű energiatermelése fontos része marad a magyar energiarendszernek, munkahelyeket tudnak megőrizni, egy fontos infrastrukturális fejlesztéssel pedig megoldják, hogy lényegesen kevesebb szén-dioxid-kibocsátás történjen 2030-tól, mint napjainkban – foglalta össze Áder János.
