Harta ViktorTöbb területen stagnált vagy romlott a szegénységben élő gyermekek és családok helyzete – írja a Népszava a Gyerekesély Közhasznú Egyesület (GYERE) friss tanulmánykötetére hivatkozva, melynek készítői 2014-2017 között vizsgálták a gyerekek körülményeit, otthoni és intézményi ellátásuk minőségét, esélyeiket.
A tanulmány szerint a társadalom alsó szeletében nem hozott változást az életkörülményekben a közfoglalkoztatási bér vagy a rendszeresen kapott segély minimális emelése, mivel a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a családi pótlék és a gyes összege nem változott, az adómentes jövedelmi sáv megszüntetése pedig rontott is a helyzetükön.
Míg a mediánjövedelem (mely 2019-ben bruttó 229 ezer forint) 60 százalékából élő családok száma csökkent a 2007-2017 közötti időszakban, a mediánjövedelem 40 százalékából – bruttó 92 ezer forintból – élő családok és gyermekek száma 3 százalékkal nőtt.
A társadalom legrosszabb jövedelemmel rendelkező 10 százaléka a bevételei több mint felét állami juttatásokból, segélyszerű ellátásokból kapja és 2017-ben az egy főre jutó nettó jövedelem náluk nem érte el a 32 ezer forintot sem – írja a Népszava. A tanulmány kitér arra is, hogy
jelenleg legalább 125 ezer gyerek olyan háztartásban él, ahol senki nem áll foglalkozásban.
A felmérés legijesztőbb megállapítása viszont az, hogy
a társadalom legszegényebb 30 százaléka neveli a magyar gyerekek több mint felét.
A rendkívül rossz lakáskörülmények között élő gyerekek aránya is drasztikusan emelkedett: 19,7 százalékról 27,3 százalékra nőtt, holott az uniós átlag 2017-ben csak 6 százalék volt.
A tanulmány szerint a legszegényebb falvakban élők gyermekeiről hiába derül ki, hogy liszt- vagy tejérzékeny, a szülők nem jutnak hozzá az alternatív élelmiszerhez. A helyi boltban nincsenek ilyenek, a városba nem tudnak elmenni, mert nincs pénzük jegyre, és egyébként sem tudnák megvenni a speciális termékeket.
„Így aztán az ilyen gyerekek többsége itt úgy nő fel, hogy állandóan püffedt, vagy megy a hasa, súlya alig gyarapodik, folyton beteg”
– írja a cikk a felmérés egy másik fontos megállapításáról.
