Megszólalt az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), miután a Facebook söpredéke, a hat elemit végzett unatkozó fejőnők és éjszakai portások, akik nemrég még virológusok voltak, most nemzetközi vízügyi szakembernek képzelik magukat, és vadabbnál vadabb összeesküvés-elméleteket terjesztenek. Az OVF szombati közleménye több tévhitet is cáfol a Duna rekordalacsony vízállása kapcsán:
nem igaz például, hogy a „felvízi országok” tartják vissza a folyó vizét.
Mint írták, az elmúlt napokban számtalan valótlan állítás látott napvilágot, amelyek alkalmasak a lakosság megtévesztésére. Az egyik ilyen téves állítás, hogy a Duna felső szakaszán „bőven van víz”, de Magyarországon „valamit rosszul csinálunk”, hiszen itt szinte kiszárad a Duna és negatív rekordokat döntöget a vízállás. A másik szintén gyakran felvetődő tévhit, hogy a „felvízi országok” visszatartják a Dunát, és emiatt nincs víz Magyarországon.
Azért nincs víz, mert nem esik az eső
Ezekkel a téves állításokkal szemben az a tény, hogy a Duna nemzetközi vízfolyás, így egyetlen állam sem rendelkezhet a vízkészletével korlátlanul. A Duna vízkészletének használatát többszintű szabályozás határozza meg: nemzetközi egyezmények, európai uniós jogszabályok, kétoldalú államközi megállapodások és a nemzeti vízgazdálkodási előírások – sorolták.
Rámutattak, hogy a Duna aktuális természetes vízhozamát úgynevezett zsinórüzemben vezetik tovább, vagyis a beérkező vízmennyiséget lényegében változatlanul bocsátják tovább az alvízi szakaszokra.
A jelenlegi természetes vízhozam azonban minden korábban mért értéknél alacsonyabb, magyarán nem „kilopják a vizet a tótok és labancok”, hanem konkrétan nincs víz, nem esik elég eső a Duna vízgyűjtőjén.
Az OVF kiemelte, hogy a vízlépcsők rövid távon képesek a vízhozam időbeli kiegyenlítésére vagy átmeneti tározására, azonban a Duna teljes vízkészletét tartósan nem tudják visszatartani.
Hosszabb időléptékben a beérkező természetes vízhozamot tovább kell vezetniük, miközben az üzemeltetésnek meg kell felelnie a vonatkozó nemzetközi és nemzeti jogszabályoknak.
A rendkívül alacsony vízállások elsődleges oka jellemzően a vízgyűjtő területén kialakuló csapadékhiány és az ebből következő alacsony természetes vízhozam, nem pedig a víz tartós visszatartása a vízlépcsőknél – húzták alá.
Azért nem esik az eső, mert klímaváltozás
Azt is írták: Ausztriában 12 duzzasztó működik, amely rövid távú megoldást lehetővé tesz, de alapjaiban nem oldja meg a klímaváltozás okozta sokkot.
Magyarországon a Dunán nem működik olyan vízlépcső, amely lehetőséget biztosítana a nagyvízi időszakokban történő vízkészlet-felhalmozásra és az azt követő szabályozott vízpótlásra.
Ennek következtében a magyarországi Duna-szakasz vízjárása közvetlenül követi a rendkívül alacsony természetes vízhozam alakulását, amely a jelenleg tapasztalható, történelmi léptékű kisvízi vízállások kialakulásához vezet – fogalmaztak a közleményben.





