Kitálalt a honvédség toborzókampányának arca: Pálinkás Szilveszter százados a Telexnek adott interjújában azt mondta, soha ennyi katona nem akart leszerelni, a honvédelmi miniszter döntései megölték a katonai hivatást, és az ország védelmi képessége a háborús veszélyhelyzet feloldásával közelíteni fog a nullához. A százados előre jelezte: az interjú miatt fegyelmi eljárással és szolgálati viszonya megszüntetésével számol, és arról is beszélt, hogy Orbán Gáspár, a miniszterelnök fiából lett „főhadnagy” ötvenszázalékos harcértékvesztéssel számol a csádi misszióban.
Pálinkás elmondta, azért vállalta a nyilvánosságot, mert szerinte háborús veszélyhelyzetben minden állampolgárnak joga van valós képet kapni az adófizetői pénzből működő Honvédség állapotáról.
„Ennyi leszerelési kérelem sem volt még”
A százados szerint a jelenlegi helyzet mélypontja akkor állt be, amikor átírták a honvédek jogállását, és eltörölték a pótlékok, valamint a túlórák kifizetését. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterségéről így fogalmazott „Ennél nagyobb morális mélypont a Magyar Honvédség történelmében még nem volt, és ennyi leszerelési kérelem sem.” Ennél is súlyosabb következményre figyelmeztetett a kitekintésben:
„Olyan sok leszerelési kérelem van beadva és annyi kiábrándult katona van, hogy a Magyar Honvédség és az ország védelme addig létezik, amíg a háborús veszélyhelyzet fennáll. Amint azt fel fogják oldani, mindegyik le fog szerelni, és a védelmi képességünk közelíteni fog a nullához.”
Pálinkás azt is felidézte, hogy Szalay-Bobrovniczky behívta az irodájába, és az akkori katonai vezetés egyértelművé tette: ha a miniszter kérésére nemet mond, véget vet a katonai karrierjének.
NATO-szövetségesek: ti az oroszokkal vagytok?
A százados szerint a kormány ukrajnai kommunikációja a munkahelyen „humorizálás tárgya”, és ez a NATO-partnerek körében is visszaköszön. Több szövetséges gyakorlaton is megkérdezték a magyar katonákat:
„Egyébként ti az oroszokkal vagytok? Merthogy a kommunikációtokból úgy tűnik.”
Hozzátette: volt olyan eset is, hogy a felderítők NATO-s szakmai üléséről az amerikaiak kizárták a magyar katonákat. A kivezényelt katonák helyzetéről azt mondta: azt sem árulták el nekik, ki az ellenség.
Orbán Gáspár és a csádi misszió
Pálinkás egyike volt azon keveseknek, akik állami ösztöndíjjal végeztek a Brit Királyi Katonai Akadémián (Sandhurst Royal Military Academy). Ugyanott találkozott Orbán Gáspár főhadnaggyal, a miniszterelnök fiával, akit az akkori vezérkari főnök telefonhívása előzött meg: Pálinkásnak azt kellett biztosítania, hogy Orbán Gáspár mindenképpen elvégezze az akadémiát.
Elmondása szerint az akadémián nem kivételeztek a miniszterelnök fiával, és el is végezte a képzést. A valódi probléma az volt, hogy Orbán Gáspár rövid alapkiképzés után, a hivatalos kiválasztási folyamat megkerülésével kerülhetett Sandhurstbe:
„Neki nem kellett a hivatalos kiválasztási folyamaton átmennie, csak azért, mert ő a miniszterelnök fia, alanyi jogon járt neki az, hogy a világ legdrágább és legjobb akadémiájára elküldjük.”
A csádi misszióval kapcsolatban Pálinkás azt állítja, Orbán Gáspár megosztotta vele a tervezés részleteit, köztük azt, hogy a misszió során ötvenszázalékos harcértékvesztéssel, vagyis a résztvevő katonák felének halálával számolt. Pálinkás megpróbálta lebeszélni erről, sikertelenül:
„Erre az volt a válasz, hogy ahhoz, hogy mi egy fejlett, tapasztalatokkal rendelkező hadsereg legyünk, vérrel fogunk tapasztalatot szerezni.”
A százados szerint ezt követően romlott meg a kapcsolatuk, és elhatárolódott Orbán Gáspártól. Azt is hozzátette: meggyőződése volt, hogy a csádi folyamatot csak Orbán Gáspárnál lehet megállítani, a Honvédelmi Minisztériumnál nem, mert „ha Orbán Gáspár akarja, akkor az így is, úgy is meg fog valósulni”.
„Senkit nem hagyunk hátra, rendőr-katona kéz a kézben”
Pálinkás az interjúban üzent Szabó Bence századosnak is, aki korábban névvel és arccal vállalva számolt be arról, hogy titkosszolgálati eszközökkel próbálták bedönteni a Tisza Pártot. Az üzente:
„Senkit nem hagyunk hátra, rendőr-katona kéz a kézben, egy szív, egy dobbanás.”





