RövidenSzakértői szintű tárgyalások kezdődnek Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyar közösség jogainak rendezése érdekében – jelentette be Orbán Anita külügyminiszter, miután telefonon egyeztetett Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel. A tárgyalódelegációk kedden kezdik meg az online egyeztetéseket, amelyekbe a kárpátaljai magyarság képviselőit is bevonják.
Orbán Anita szerint a megbeszélések fontos alapot teremthetnek a kisebbségi jogok mielőbbi, megnyugtató rendezéséhez.
A tárgyalások Magyar Péter miniszterelnök azon döntésének következménye, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak bővítéséhez köti Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megnyitását. A Bloomberg korábban arról írt, hogy Magyar a brüsszeli tárgyalásain olyan feltételeket szabott, amelyek nagyrészt megegyeznek azzal a 11 pontos követeléslistával, amelyet még Orbán Viktor terjesztett az ukrán vezetés elé 2024-ben. A lista az ukrajnai magyar kisebbség jogaira és a magyar nyelvű oktatáshoz való hozzáférésre vonatkozott.
Magyar Péter június elejére kezdeményezett találkozót Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Beregszászban, ahol az új alapokra helyezett magyar–ukrán kapcsolatokról, valamint a kárpátaljai magyarság nyelvi és kulturális jogainak visszaállításáról tárgyalnának.
A miniszterelnök szerint az ukrán kormány által 2025-ben bejelentett oktatási engedmények
„előremutatóak, de nem elegendőek”,
és több konkrét hiányosságot is felsorolt. Kifogásolta, hogy Ukrajnában a felsőoktatás továbbra is egynyelvű, az érettségi vizsgák ukrán nyelvűek, és a nyelvhasználat más hivatalos területein sem történt érdemi változás. A jelenlegi szabályok szerint a magyarok magyarlakta településeken sem kérhetnek anyanyelvű ügyintézést.
Ennyit jelent, ha nem putyinista vezetés van Magyarországon
A kárpátaljai magyarság jogainak ügye az elmúlt években folyamatosan napirenden volt a két ország kapcsolatában. Ukrajna 2017-ben fogadott el egy oktatási törvényt, amely jelentősen szűkítette a kisebbségi nyelvű iskolai oktatás lehetőségeit, és ez azóta is a magyar–ukrán viszony egyik legérzékenyebb pontja. Az akkor még Orbán Viktor vezette magyar kormány több alkalommal is blokkolta vagy lassította Ukrajna euroatlanti integrációjával kapcsolatos döntéseket, hivatkozva a kisebbségi jogok sérelmeire. Az Ukrajna uniós tagjelölti státuszának megadása körüli vitákban Budapest rendszeresen élt vétójogával, illetve politikai nyomással, bár utóbb már inkább csak Putyin iránti szolgalelkűségből, nem pedig a kárpátaljai honfitársainkért aggódva.
