Régi épületek padlásain járva sokszor találkozhatunk egy egyszerű fémtartállyal, amely egy teljesen más korszak maradványa lehet. Ez a szerkezet – bár látszólag jelentéktelen – hatékony kulcseleme volt annak idején a fűtési rendszereknek.

A nyitott fűtési rendszer hosszú időn keresztül az egyik legelterjedtebb megoldás volt. Bár manapság egyre inkább háttérbe szorul, a működési elvek, valamint az előnyei és hátrányai még ma is érdekesek és nosztalgikusak lehetnek.
Érdemes megnézni, mit kínálnak a szivattyúk fűtési rendszerekhez, hogy modernizálni tudjuk a az otthoni rendszerünket.
Miért nevezik nyitottnak ezt a rendszert?
A fűtővíz térfogatváltozása hőhatásra elkerülhetetlen. A kérdés csupán az, hogy ezek a változások hol és hogyan kezelhetők. Zárt rendszerekben a nyomásemelkedést egy rugalmas gumimembrán vagy biztonsági szelep kezeli. Ezzel szemben a nyitott rendszer egyszerűbb megoldást kínál: egy nyitott tágulási tartályt helyeznek el a legfelső szinten, például a padláson, amely légköri nyomáson működik. Ahogy a víz melegszik, a térfogata növekszik, amit a tartály képes befogadni, és a felesleges nyomás könnyedén távozik. Felmerülhet a kérdés, hogy ez milyen hatással van a biztonságra? A túlnyomás soha nem halmozódik fel, így a csöveket és a kazánt sem terheli túl a nyomás, inkább kiszellőzik a rendszerből.
Ez a működési elv hasonlatos ahhoz, amikor fedő nélkül főznek valamit: ha túlhevül, az kifut, de nem robban, és a víz is elillan, amit időről időre pótolni kell. Vajon van-e még szükség ilyesmire a mai modern fűtési rendszerek mellett?
Egyszerűség és biztonság kéz a kézben
A nyitott fűtési rendszer vitathatatlan előnye a biztonság. A zárt rendszerben megszokott túlnyomás itt nem jelent kihívást, a rendszer gyakorlatilag „robbanásbiztos”, ami különösen fontos ott, ahol szilárd tüzelésű kazánokat alkalmaznak. Egy fatüzelésű kazánt nem lehet egyszerűen leállítani, ezért egy rendszer, ami garantálja a nyomás veszélyes mértékű felhalmozódása nélküli levezetését, különösen életszerűvé teszi ezt a megoldást. A nyitott tágulási tartály pontosan ebben segít. Ráadásul a kialakítása egyszerű és költséghatékony. Nincs szükség bonyolult légtelenítő szelepekre vagy automatikus rendszerekre. A rendszer lényege a víz tágulásán és a gravitáción alapul.
Az, hogy a rendszer működése látható, szintén előnyt jelenthet. Amikor a víz túlfő és kifut, azt könnyen észre lehet venni. A tartály vízszintje rendszeresen ellenőrizhető, ami egyfajta „kommunikáció” a rendszer és az üzemeltető között. Gondolta már, hogy mennyi információt közvetíthet egy ilyen egyszerű szerkezet?
A levegővel való érintkezés árnyoldalai
A nyitott rendszert azonban nem mentes a hátrányoktól. A legfőbb probléma az oxigénnel való közvetlen érintkezés, amely a nyitott tágulási tartály miatt következhet be, és a víz jelentős oxidáló hatásúvá válik. Ez elősegítheti az alkatrészek korrózióját. Az acél radiátorok, csövek vagy más alkatrészek rozsdásodása bekövetkezhet, ami a rövid életciklus miatt gazdaságilag is megterhelő lehet.
A modern fűtési rendszerekkel való összehangolás nehézsége is jelen van. Szükség van a víz rendszeres utánpótlására, hiszen a párolgás révén folyamatos az oxigén és ásványi anyagok bejuttatása, ami hosszú távon iszapolódást, vízkő problémákat, sőt a csövek eltömődését is okozhatja.
A tartály helyzete, például padlatérben, különösen kihívás a téli időszakban, amikor hidegben különösen veszélyes lehet. Amennyiben nem szigetelt megfelelően a tartály, a víz megfagyhat, így a tartály sérülhet is. Ez különösen figyelmet igényel a hideg teleken.
Korunk elvárásai és a nyitott rendszer
A modern fűtési rendszerek, például kondenzációs kazánok, zárt rendszerre vannak tervezve, melyek megkövetelik a minimális nyomás meglétét. Sok ilyen berendezés a zárt rendszerekre alapozva működik, különösen ami a szabályozást és biztonságtechnikai elemeket illeti. A nyitott rendszer ezekkel a berendezésekkel nemcsak hogy nem lenne hatékony, hanem kifejezetten káros is lehetne számukra.
Porszínű rgyérkezés – A piacon persze vannak megoldások, amik lehetővé teszik a nyitott és zárt rendszerek kombinálását – mint a specifikus hőcserélők –, ám ezek költségesek és bonyolultabbak. Sok családi ház tulajdonosa inkább a teljesen zárt rendszerre való áttérést választja, amikor korszerűsítést tervez.






