Egészségügy

Szlovákiába taxizott életmentő műtétért, az OMSZ szerint nincs miért magyarázkodniuk

Belföld

Itt az Orbán-klán meggazdagodásáról szóló dokumentumfilm

Bűnügy

Börtönbe mehet a volt helyettes államtitkár, itt az ítélet

Gigabírságot kapott a Lidl: éveken át átverték a vásárlókat

„Teljes kiőrlésűnek” hazudtak több olyan terméket, amelyekben csak mintegy 30-33% volt a teljes kiőrlésű liszt.

lidl-aruhaz
Fotó: lidl.hu

Megtévesztő volt a Lidl kommunikációja több „teljes kiőrlésűként” hirdetett terméke esetében, ezért a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 186 millió forint bírságot szabott ki az országszerte mintegy 200 áruházat működtető kiskereskedelmi vállalkozásra.

A hatóság csütörtökön közölte, hogy még januárjában indítottak versenyfelügyeleti eljárást a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt.-vel szemben, mert azt gyanították, hogy a cég négy, „teljes kiőrlésű” jelzővel forgalmazott termékével (teljes kiőrlésű nosztalgia kifli, PurPur teljes kiőrlésű stangli, teljes kiőrlésű pogácsa magvakkal és teljes kiőrlésű búzaliszt felhasználásával készült kakaós csiga édesítőszerekkel) megtéveszti a fogyasztókat, mivel azok

a finomlisztnél kisebb arányban tartalmaznak teljes kiőrlésű lisztet.

A GVH gyanúja beigazolódott: a Lidl megtévesztette a fogyasztókat, a termékek elnevezésével megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytatott a termékek összetételével kapcsolatban. Valójában az érintett termékekben a lisztnek csak mintegy 30-33 százaléka volt teljes kiőrlésű, a többi az elnevezéssel ellentétben olcsóbb és egészségügyi szempontból kevésbé előnyös finomlisztből készült.

50 százaléktól lehet csak teljes kiőrlésűnek nevezni

Ha egy vállalkozás „teljes kiőrlésű” jelzővel illet egy pékárut, akkor a termék alapanyagának legalább 50 százalékban teljes kiőrlésű lisztnek kell lennie.

A GVH súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy

a jogsértő kereskedelmi gyakorlat huzamosabb ideig, évekig tartott és tart jelenleg is, így széles fogyasztói kört ért el, továbbá a kereskedelmi kommunikációval érintett fogyasztói kör részben sérülékeny, például cukorbetegek és inzulinrezisztens fogyasztók.

Az ügy okán a GVH arra hívja fel a figyelmet, hogy a vállalkozásoknak a kereskedelmi kommunikációjuk kialakítása során figyelmemmel kell lenniük arra, hogy a fogyasztók miként fogják értelmezni üzenetüket, és nem várhatják el a fogyasztóktól, hogy az állítások valóságtartalmának utánajárjanak. A nemzeti versenyhatóság kiemelt figyelemmel kezeli azon állításokat, melyek bizonyos termékek egészségre gyakorolt hatásaira utalnak, hisz egyes fogyasztói csoportok – például a speciális étrenddel élők – különösen kitettek ezeknek az állításoknak – közölték.

Reagált a Lidl

A Lidl válaszul azt közölte, nem értenek egyet a GVH határozatával.

Felelős vállalatként folyamatosan azon dolgoznak, hogy felhívják a figyelmet az egészségtudatos táplálkozás fontosságára és széles, magas minőségű termékkínálatával támogassa vásárlóit a tudatos vásárlói döntések meghozatalában – írták. Az áruházlánc stratégiai fontosságú, helyben sütött pékáru részlege pedig számos alternatívát kínál – izzadták még ki a szokásos vállalati bullshitet, a GVH kifogásaira csak annyit reagálva, hogy

az érintett négy termék beszállítója szerződésben garantálta a Lidl számára a teljes kiőrlésű megnevezés használatának jogszerűségét. Továbbá az árucikkek teljes kiőrlésű liszttartalma úgy került meghatározásra, hogy annak „beltartalmi értékei mellett az ízélmény is megmaradjon”!

Baj van az Allegro körül: megtéveszthették a vásárlókat

Lecsapott a hatóság az eMAG-ra

Durvul az élelmiszer-drágulás, felszólította a hivatal az érintetteket, hogy ne csinálják