Megtévesztő volt a Lidl kommunikációja több „teljes kiőrlésűként” hirdetett terméke esetében, ezért a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 186 millió forint bírságot szabott ki az országszerte mintegy 200 áruházat működtető kiskereskedelmi vállalkozásra.
A hatóság csütörtökön közölte, hogy még januárjában indítottak versenyfelügyeleti eljárást a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt.-vel szemben, mert azt gyanították, hogy a cég négy, „teljes kiőrlésű” jelzővel forgalmazott termékével (teljes kiőrlésű nosztalgia kifli, PurPur teljes kiőrlésű stangli, teljes kiőrlésű pogácsa magvakkal és teljes kiőrlésű búzaliszt felhasználásával készült kakaós csiga édesítőszerekkel) megtéveszti a fogyasztókat, mivel azok
a finomlisztnél kisebb arányban tartalmaznak teljes kiőrlésű lisztet.
A GVH gyanúja beigazolódott: a Lidl megtévesztette a fogyasztókat, a termékek elnevezésével megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytatott a termékek összetételével kapcsolatban. Valójában az érintett termékekben a lisztnek csak mintegy 30-33 százaléka volt teljes kiőrlésű, a többi az elnevezéssel ellentétben olcsóbb és egészségügyi szempontból kevésbé előnyös finomlisztből készült.
50 százaléktól lehet csak teljes kiőrlésűnek nevezni
Ha egy vállalkozás „teljes kiőrlésű” jelzővel illet egy pékárut, akkor a termék alapanyagának legalább 50 százalékban teljes kiőrlésű lisztnek kell lennie.
A GVH súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy
a jogsértő kereskedelmi gyakorlat huzamosabb ideig, évekig tartott és tart jelenleg is, így széles fogyasztói kört ért el, továbbá a kereskedelmi kommunikációval érintett fogyasztói kör részben sérülékeny, például cukorbetegek és inzulinrezisztens fogyasztók.
Az ügy okán a GVH arra hívja fel a figyelmet, hogy a vállalkozásoknak a kereskedelmi kommunikációjuk kialakítása során figyelmemmel kell lenniük arra, hogy a fogyasztók miként fogják értelmezni üzenetüket, és nem várhatják el a fogyasztóktól, hogy az állítások valóságtartalmának utánajárjanak. A nemzeti versenyhatóság kiemelt figyelemmel kezeli azon állításokat, melyek bizonyos termékek egészségre gyakorolt hatásaira utalnak, hisz egyes fogyasztói csoportok – például a speciális étrenddel élők – különösen kitettek ezeknek az állításoknak – közölték.
Reagált a Lidl
A Lidl válaszul azt közölte, nem értenek egyet a GVH határozatával.
Felelős vállalatként folyamatosan azon dolgoznak, hogy felhívják a figyelmet az egészségtudatos táplálkozás fontosságára és széles, magas minőségű termékkínálatával támogassa vásárlóit a tudatos vásárlói döntések meghozatalában – írták. Az áruházlánc stratégiai fontosságú, helyben sütött pékáru részlege pedig számos alternatívát kínál – izzadták még ki a szokásos vállalati bullshitet, a GVH kifogásaira csak annyit reagálva, hogy
az érintett négy termék beszállítója szerződésben garantálta a Lidl számára a teljes kiőrlésű megnevezés használatának jogszerűségét. Továbbá az árucikkek teljes kiőrlésű liszttartalma úgy került meghatározásra, hogy annak „beltartalmi értékei mellett az ízélmény is megmaradjon”!