Nem úgy volt, hogy ilyet nem lehet? Egyre több bank hárítja az ügyfelekre a megemelt tranzakciós illetéket

A propagandafogyasztók még úgy tudják, hogy a bankok fizetnek, valójában a lakosság terhei növekednek tovább.

INFANTINO, Gianni; ORBÁN Viktor; CSÁNYI Sándor
Orbán Viktor kormányfő (b) fogadja Gianni Infantinót, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elnökét (j) és Csányi Sándort, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökét a Karmelita kolostorban 2021. november 13-án. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Az Orbán-kormány mindig hatalmas diadalként szokta bejelenteni a bankokat érintő újabb és újabb sarcokat, különadókat, elvonásokat, azzal hülyítve, hogy ezeket majd nem háríthatják a lakosságra a pénzintézetek – közben pedig még mindig, mindent áthárítottak, ha nem közvetlenül, akkor pl. az emelkedő számlavezetési díjakba csomagolva.

Nem lesz ez másként az idén augusztus 1-től megemelt pénzügyi tranzakciós illetékkel sem,

ami minden gyakori pénzügyi műveletet terhel, így az átutalásokat, a csoportos beszedéseket és a készpénzfelvételeket is.

A kormány 2024 végéig (tehát mindössze 4 hónapra!) ugyan „megtiltotta” a bankoknak, hogy áthárítsák a lakosságra az emelést, de ez decemberrel lejár, így számos pénzintézet már be is jelentette, hogy változás jön a díjakban.

A BiztosDöntés.hu azt írja, az ErsteBank, a MagNet Bank és a Polgári Bank mellett a Wise is továbbadja a pénzügyi tranzakciós illeték emelését 2025. februártól.

Korábban pedig az OTP Bank (2025. január 1-jétől), a K&H Bank (2025. január 6-tól) és a CIB Bank (2025. január 17-től) jelentette be, hogy emeli díjait, de így tesz az UniCredit Bank és még a fideszes MBH Bank is.

Ennyit tehát arról, amikor a kormány valamit megígér (legújabban pl. az 1 millió forintos átlagbért, ami Orbán Viktor szerint csak úgy „lesz”: elővesz a pék egy kis plusz pénzt a fiókból, miközben a kenyér ára meg majd nyilván változatlan marad).

Mennyivel drágítja a kormány a bankolást?

A BiztosDöntés.hu számításai szerint a tranzakciós illetékre eső másfélszeres díjnövekedést azt jelenti, hogy

például 100 000 forint átutalása esetén 150 forinttal kell majd többet fizetni februártól az eddigi 300 forint helyett, összesen tehát már 450 forintot.

Ami csak az illetéket jelenti. Ehhez még hozzájön a banki díj is.

A készpénzfelvételnél még nagyobb arányú a banki díj illetékrészének emelkedése. 0,3 százalékponttal drágulnak ezek a tranzakciók, így a díjemelkedés hatása erőteljesebben érezhető lesz. Például 100 000 forint készpénzfelvétele a bankszámláról 300 forinttal drágul, így összesen már 900 forint lesz csak az állam által elvont díjrész a banki díjból.

Új adónemmel akarja sújtani a kormány a magyarokat

Olcsóbb lehetett volna a bankolás, de kell a pénz a családvédelmi akciótervre

Növényvédőszeres mákot hívott vissza a Spar