Tavaly december 24-én derült ki, hogy az elhibázott gazdaságpolitikáját nyögő Orbán-kormány újabb különadót vezetett be a karácsonyi készülődés leple alatt: a gyógyszergyártó cégek „extraprofitját” is magához veszi a költségvetés, méghozzá visszamenőlegesen, már az (elmúlt) 2022-es évre vonatkozóan is, majd 2023-ban ismét.
Az állami tolvajlás meg is tette a hatását, a Richter Nyrt., a magyar tőzsde harmadik legnagyobb vállalata kedden közölte, hogy komoly veszteséget könyvelt el a cég a negyedik negyedévben, amire az utóbbi húsz évben nem sokszor volt példa. „Az adózott eredmény 40 milliárd forintos veszteség lett, ez a legpesszimistább elemzői várlakozástól is elmaradt, ami 10 milliárd forintos mínusz volt a gyorsjelentést megelőzően” – értékelt a Portfolio.
Az egyébként bevételeit döntően külföldről szerző, sikeres termékeivel kiemelkedő magyar cég elnöke, Bogsch Erik a tegnapi tájékoztatón arról beszélt, hogy a különadó egyedülálló több szempontból, például amiatt, mert a magyarországi gyógyszergyártókra vonatkozik, akik hozzáadott értéket termelnek. Hozzátette, hogy tárgyalásokat fognak kezdeményezni a 2023-as különadóval kapcsolatban, mert ha nincs árfolyamnyereség, akkor nincs mire hivatkozva fizetni a különadót, ráadásul nagy versenyhátrányt jelent a magyar cégeknek a külföldi gyógyszergyártókkal szemben.
Orbán Gábor vezérigazgató pedig azt mondta: amíg úgy látják, hogy az adó átmeneti, nem indokolt a tervek módosítása, ugyanakkor erős utalást tett rá, hogy komolyabb lépésre is hajlandó a Richter, ha a kormány tovább folytatja a cég fosztogatását.
„Ha hosszabb távon is fennmaradna a különadó, akkor egy olyan vállalatnak, ahol az árbevétel több mint 90 százaléka külföldön keletkezik, könnyű megoldani, hogy az adóalap máshová kerüljön”
– helyezte kilátásba Magyarország legfontosabb gyógyszeripari vállalata tőle szokatlan hangnemben.