Pusztulnak a halak a Velencei-tóban, 1300 kilogrammnyi tetemet gyűjtöttek össze az elmúlt másfél hét alatt

A legújabb hullám a harcsákat érinti, legnagyobb arányban az 5-20 kg közötti egyedeket.

Ponty (Cyprinus carpio).
Ponty (Cyprinus carpio).

A tartós meleg és a rendkívüli mértékű vízhiányos állapot hatására július utolsó hetétől egy jelenleg még mérsékelt volumenű, de elhúzódó jellegű, egyre inkább fajspecifikus halpusztulás alakult ki a Velencei-tavon – számolt be róla a Magyar Országos Horgász Szövetség szerdán.

A szervezet közleménye szerint az idei nyári halpusztulás első heti hullámában túlnyomó részben karika- és dévérkeszegek pusztultak el, de süllőket, balinokat és néhány csukát is találtak, az összegyűjtött és ártalmatlanításra elszállított mennyiség 230 kilogramm volt.

Harcsavírus jelenhetett meg

Augusztus második hetében kezdődött a halpusztulás második hulláma, ami a tó területén szórványosan jelentkezik kisebb napi mennyiségekben. A pusztulás szinte kizárólag a harcsa fajt érinti, a faj teljes korosztályát sújtja, a legnagyobb arányban az 5-20 kilogramm közötti egyedeket.

Az elmúlt másfél hét alatt 1300 kilogrammnyi haltetemet gyűjtöttek össze és szállítottak el ártalmatlanításra.

A halegészségügyi vizsgálatok még folynak, de nagy valószínűséggel az elhullások zömét egy fajspecifikus, emberre nem veszélyes harcsavírus aktiválódása okozhatja – közölte a MOHOSZ.

A szövetség jelezte: megelőző védekezésként a tó keleti medencéjében a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Dinnyési-kikötő öbleiben pedig a MOHOSZ kirendeltsége már hosszabb ideje folyamatosan üzemelteti a hajnali órákban a levegőztető berendezéseit a kárenyhítés érdekében.

Kiemelték azt is, hogy a rendelkezésre álló mérési eredmények alapján a Velencei-tó vízminősége fürdéshez, vízisportokhoz és egyéb rekreációs tevékenységekhez ugyanakkor megfelelő.

A szövetség már tavaly javaslatokat tett

A MOHOSZ közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy a tó tartósan alacsony vízállása, illetve az elmúlt évtizedekben gyarapodó lágyiszapréteg miatt szükség van hosszú távon fenntartható mesterséges vízpótlási beavatkozás kidolgozására és kivitelezésére, valamint átgondolt nádművelés beindítására.

A szövetség a vízpótlásra vonatkozó szakmai javaslatát már tavaly megtette – jelezték.

Kiemelték azt is, hogy a jelentős forrásigény miatt a vízpótlás megvalósítása csak kormányzati szintű támogatással képzelhető el, és a feladatot a halgazdálkodáson túl a térségi turizmus fennmaradása, valamint az itt élők életminősége érdekében egyaránt kiemelt prioritásként szükséges kezelni.

Kapcsolódó hírek