Teljeskörű megállapodásra jutott a magyar kormány Ukrajnával a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvi, oktatási, kulturális és politikai jogainak bővítéséről – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök szerdán Facebook-oldalán. A megállapodást a nemzeti összetartozás napja előestéjén hozta nyilvánosságra.
Magyar szerint a megállapodás több hetes intenzív, szakértői szintű magyar–ukrán tárgyalássorozat eredménye, amelybe bevonták a kárpátaljai magyarság politikai szervezeteit és az egyházakat is. Az ukrán kormány vállalta, hogy a megállapodásban rögzített intézkedéseket a közeli jövőben átülteti a jogrendjébe, és ezzel „a kárpátaljai honfitársaink az eddigieknél sokkal szélesebb oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogokkal fognak rendelkezni”.
„Óriási hírrel jelentkezem. 3 hét alatt sikerült elérnünk azt, amit Orbán Viktoréknak 10 év alatt nem”
– írta bejegyzésében Magyar Péter.
A miniszterelnök közlése szerint az ukrán vállalások megjelennek majd Ukrajna az Európai Unió felé tett cselekvési tervében is. Amennyiben pedig ez megtörténik, a magyar kormány hozzájárul ahhoz, hogy megnyitásra kerüljön az első csatlakozási klaszter Ukrajna vonatkozásában, a kormányfő ugyanakkor megismételte, hogy
Magyarország továbbra sem támogatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, hanem majd ha Ukrajnának „10 vagy 15 éven belül” sikerül lezárni mind a 33 csatlakozási fejezetet, akkor hazánk jogi kötőerővel bíró ügydöntő népszavazást fog tartani a kérdésben.
Miért fontos most ez a megállapodás?
A kárpátaljai magyarság jogainak kérdése évek óta feszültségforrás a magyar–ukrán kapcsolatokban. Ukrajna 2017-ben fogadott el egy oktatási törvényt, amely jelentősen szűkítette a kisebbségi nyelvű oktatás lehetőségeit, majd 2019-ben egy államnyelvi törvény tovább korlátozta a kisebbségek – köztük a több mint százezres kárpátaljai magyarság – nyelvhasználati jogait. Magyarország ezekre hivatkozva éveken át blokkolta Ukrajna NATO- és EU-közeledését.
Az előző időszakában érdemi áttörés nem született az ügyben, az oroszpárti Orbán-kormány gyakorlatilag nem is törekedett a feszültség feloldására, ilyen módon pedig a kárpátaljai magyarok helyzetének javítására.




