RövidenNem lehet népszavazást tartani a Budapestre telepítendő kínai Fudan Egyetem és az álláskeresési járadék ügyében sem az Alkotmánybíróság döntése szerint – derül ki a testület szerdai közleményéből.
E szerint az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette a Kúria népszavazási kérdés hitelesítése tárgyában hozott két végzését:
- a Fudan egyetem ügyében nemzetközi szerződés,
- az álláskeresési járadék ügyében pedig a költségvetés érintettsége miatt nem lehet országos népszavazást tartani.
Mint ismert, Karácsony Gergely főpolgármester tavaly júliusban jelentette be, hogy öt kérdésben népszavazást kezdeményez. Ezek közül hitelesített kettőt augusztus végén a Nemzeti Választási Bizottság – a Fudan Egyetemről és az álláskeresési járadékról szólót –, a kérdéseket tavaly decemberben jóváhagyta a Kúria.
A kérdések az alábbiak voltak/lettek volna:
- Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?
Az alkotmányjogi panaszok nyomán a Fudan Egyetem ügyében az Ab megállapította, hogy a népszavazási kérdéssel hatályon kívül helyezni kért törvény a Kínai Népköztársasággal kötött nemzetközi szerződés végrehajtását célozza.
A nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését végrehajtó, azzal közvetlen összefüggésben álló törvény megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése azonban az alaptörvény alapján nem tartozik népszavazási útra. Az Ab ezért megállapította, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés az alaptörvény tiltott tárgykörébe tartozik, így a Kúria döntése alaptörvény-ellenes, ezért azt az Ab megsemmisítette.
Az álláskeresési járadék ügyében szintén alkotmányjogi panaszt nyújtottak be az Ab-hoz, amely azt állapította meg, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tiltott tárgykörbe ütközik, mivel érdemben és számszakilag változtatna a központi költségvetésen, illetve annak végrehajtásán, így közvetlenül és jelentősen érintené az ország éves költségvetéséről szóló törvényt. A Kúria döntése ez alapján alaptörvény-ellenes, ezért azt az Ab megsemmisítette.
