Polt Péter bemondta: a polgárok bíznak az ügyészségben

Illetve nincs korrupció, csak „a korrupcióérzékelési mutató és a bűnügyi statisztika között széles a szakadék”.

Polt Péter legfőbb ügyész az ügyészség 2018. évi tevékenységéről szóló beszámolóját tartja az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. május 6-án.
Polt Péter legfőbb ügyész az ügyészség 2018. évi tevékenységéről szóló beszámolóját tartja az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. május 6-án. Fotó: MTI/Illyés Tibor

A polgárok bíznak az ügyészségben, az ügyészség döntéseiben és elfogadják azokat

– állította hót komolyan Polt Péter legfőbb ügyész szerdán a Kossuth rádió propagandaműsorában, abban az országban, amelyben 680 000 aláírást gyűjtöttek „a polgárok” azért, hogy Magyarország is csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, annyira nagyon bíznak a Polt Péter-félékben.

Politikai támadások érik

Arra reagálva, hogy ellenzéki politikusok megkérdőjelezték az ügyészség függetlenségét, Polt Péter azt mesélte: „Ha összehasonlítjuk a magyar szabályozást és gyakorlatot bármelyik külföldi szabályozással és gyakorlattal, azt állapíthatjuk meg, hogy a magyar ügyészség független és ennek a függetlenségnek rendkívül szigorúan körbehatárolt jogszabályi feltételei és követelményei vannak!”

Az őt érő támadásokról szólva azt állította: csak a törvényt és az ügyészségre vonatkozó szabályokat kell szem előtt tartania (ehhez képest több olyan, büntetőügyben érintett fideszes politikus is a Parlamentben ül, biztosítva a Fidesz kétharmadát, akit „civilként”, pláne ellenzékiként már régen vezetőszáron vittek volna el – a szerk.).

Az ügyészség szakmai szervezet, ezek a támadások pedig politikai jellegűek – kente el a kritikákat Polt.

A legfőbb ügyész ismertette: 2019-ben 1 millió 32 ezer iratot kezeltek, míg ez a szám két évvel korábban 634 ezer körül volt. Az ügyészség határozataival és intézkedéseivel szemben ugyanakkor 2017-ben 6403 panasz érkezett, míg a múlt évben csak 3003.

Korrupcióérzékelési mutató

A korrupcióról Polt Péter azt mondta: az úgynevezett korrupcióérzékelési mutató és a bűnügyi statisztika között Magyarországon széles a szakadék. Hozzátette: a nyáron az Európai Bizottság közvélemény-kutató szervezete, az Eurobarométer és a Transparency International közös felmérése azt mutatta, hogy a magyar lakosság szerint a leginkább – 13 százalékban – az egészségügyben jelent problémát a korrupció, ezt követte 3 százalékkal a gazdaság, a hivatali életben pedig mindössze 1-2 százalék volt ez az arány. Polt Péter szerint tény, hogy a korrupciós bűncselekményeket nehezebb felderíteni, de – mint mondta – ebben is jelentős eredményeket sikerült elérni, a nyomozások, a felderítések és az eredményes vádemelések száma is nőtt ebben a bűncselekménytípusnál.

Szerinte „vannak még tartalékok” a korrupciós bűncselekményekkel szembeni fellépésben, erre példaként említette a versenyszférában a verseny tisztaságát sértő cselekmények büntethetőségének áttekintését és a készpénz forgalmának visszaszorítását.

Polt Péter kiválónak nevezte az együttműködést az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF), azt mondta, az OLAF ajánlásaira minden esetben nyomozást rendelnek el, vagy azt a már meglévő nyomozáshoz csatolják. Ennek az olajozott együttműködésnek az eredménye, hogy az OLAF-ajánlások 47 százalékában emeltek vádat az elmúlt évek átlagában, ami jóval magasabb az uniós átlag 39 százalékánál – tette hozzá, kiemelve: a jó együttműködést mutatja az is, hogy évről évre csökken az OLAF-ajánlások száma.

Kapcsolódó hírek