Szilágyi SzabolcsIsmét durván kritizálta „Brüsszelt” Orbán Viktor, aki ezúttal a német Welt am Sonntag konzervatív vasárnapi lapnak adott hosszú interjút.
Az MTI szemléje szerint arra a kérdésre, igaz-e, hogy Angela Merkellel folytatott legutóbbi megbeszélésén a német kancellár felemelte a hangját, a magyar miniszterelnök azt mondta,
Angela Merkel „erős asszony”, a felemelt hang pedig a „gyengeség jele” lenne.
A legutóbbi EU-csúcson a költségvetésről, a koronavírus-járvány miatt felállított helyreállítási alapról és a jogállamisági mechanizmusról kötött megállapodásról úgy vélekedett, az Európai Parlament egy objektív kritériumok nélküli jogállamisági mechanizmusról tartott szavazással kapcsolta össze a helyreállítási alapot, és „a mi álláspontunk az volt, hogy ez ésszerűtlen”. Orbán szerint a jelenlegi megoldás ezt lehetővé teszi, tehát
„ez a józan ész diadala”.
Orbán szerint az EP „azt gondolja, hogy nagyobb a legitimitása, mint a nemzeti parlamenteké”, ami „teljes tévedés”. A testület ebből a szerepfelfogásból kiindulva előállt egy utólagos kiegészítéssel, amelynek célja a nyomásgyakorlás volt. „Ezért kényszerültünk a vétó bevetésére” – magyarázta Orbán, majd hozzátette, valójában az összes tagállam szuverenitásáról volt szó. Az EU-s szerződésekben már van meghatározás a jogállamiság fogalmára, az EP pedig ezt „megpróbálta jogellenes módon megkerülni”.
Ezért volt „zseniális” Angela Merkel határozati javaslata, miszerint a mechanizmus csak az EU-s szerződések alá rendelve, méghozzá a költségvetési érdekek védelmére maradhat meg, és a szankciókat elsőként felül kell vizsgálnia az Európai Unió Bíróságának. „Magyarország állampolgárai ezzel teljesen egyetértenek”
– állította az interjúban Orbán Viktor.
Úgy gondolja, „tudjuk, milyen, amikor nem a saját fővárosunkban születnek meg a döntések”. Orbán szerint egyes kormányfőknél megfigyelhető, hogy egyre több nemzeti hatáskört akarnak áthelyezni Brüsszelbe, ezt azonban „történelmi tapasztalataink alapján elutasítjuk”. „Mi egy erős, a szerződéseket betartó nemzetállamokból álló szövetség tagja akarunk lenni” – fogalmazott.
„Már nem sok hiányzik hozzá” – jegyezte meg arra a kérdésre, hogy Moszkvához hasonlítja-e Brüsszelt.
Azt is mondta, hogy egykor a moszkvai központi bizottság szabta meg az ideológiai irányvonalat, és Vera Jourová szerinte „egy hasonló, egyértelmű jogi definíció és mindenki számára érvényes objektív kritériumok nélküli ellenőrző hatóságot akart bevezetni” a jogállamisági mechanizmussal.
Arra a felvetésre, hogy a mechanizmus az EU-tagság követelményei közé tartozó ügyekre, a hatalmi ágak szétválasztására és a bírák függetlenségére vonatkozna, kiemelte, hogy mindez része a magyar alaptörvénynek, és ezekért az értékekért a magyarok 31 éve „keményen megküzdöttek”. A „valódi vita” a családpolitikáról, a migrációs politikáról, kulturális kérdésekről szól.
Manfred Weberrel, az Európai Néppárt (EPP) EP-frakciójának vezetőjével kapcsolatban elmondta, hogy két éve egy budapesti találkozón megegyezett a német politikussal, hogy támogatja megválasztását az Európai Bizottság elnökének, de két nap múlva Weber nyilvánosan kijelentette, hogy nem akarja a magyarok szavazataival megszerezni a tisztséget.
„Itt mindenki azt kérdezte: miféle ember az ilyen? Másodrangú európaiaknak tart bennünket? Ez az ügy nem rólam szólt, hanem a magyar nép sértegetéséről. Elvesztettük a bizalmat benne”
– mondta Orbán Viktor.
Az EPP soraiban a magyarországi médiahelyzetről megfogalmazott vádakat nevetségesnek tartja. Azt állította, hogy szerinte „objektív vizsgálatok igazolják, hogy a kormánykritikus média piaci részesedése 50 százalék feletti”.
A Brexitről elmondta: a britek távozásával az EU kibillent az egyensúlyból, „egyre inkább átideologizálttá” vált, így a magasabb adók, több állam, kisebb versenyképesség irányvonalát képviseli. Németország és Franciaország meghatározó befolyása révén gazdaságpolitikája „egyre szocialistább”, fontosabb benne az újraelosztás, mint a teljesítmény és a modernizáció.
