Megint veszteséges volt a felcsúti kisvasút

Már 23 milliós mínusznál jár a 600 milliós EU-támogatással épült attrakció.

Mk48-as sorozatú dízelmozdonyok által vontatott személyvonat áll az egykori Alcsút-Felcsút, ma Felcsút vasútállomáson a Vál-völgyi kisvasút első üzemnapján 2016. május 1-jén.
Mk48-as sorozatú dízelmozdonyok által vontatott személyvonat áll az egykori Alcsút-Felcsút, ma Felcsút vasútállomáson a Vál-völgyi kisvasút első üzemnapján 2016. május 1-jén. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

600 millió forint EU-s támogatást is öntöttek egykor a felcsúti kisvasútba, azonban a Pancho Aréna és az alcsúti arborétum között csühögő vonat a 2016-os elindulása óta továbbra is csak veszteséget termelt.

Az idei, legfrissebb adatokat a az Átlátszó kérte ki a hivatalos nevén Vál-völgyi kisvasutat üzemeltető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványtól. E szerint 2019. július 1. és 2020. augusztus 30. között a jegyértékesítésből 12,9 millió forint bevétel keletkezett (21 920 jegyet adtak el a vizsgált időszakban), a kisvasút üzemeltetése viszont 19,2 millió forintot vitt el, azaz

Orbán szülőfalujának hóbortja 6,3 millió forint veszteséget termelt.

Az előző években sem volt egyébként más a helyzet: a 2016/2017-es szezonban 4,1 milliós, a 2017/2018-asban 8,2 milliós, 2018/2019-ben pedig 5,1 milliós veszteséget hozott össze az attrakció. Ha tehát összeadjuk a veszteségeket, négy év alatt már 23,7 millió forint a mínusz.

Az idei év ugyanakkor annyiból más, mint a korábbiak, hogy a koronavírus-járvány első hullámában egy időre leállt a kisvasút is, március 9-29. között nem adtak el rá jegyet. A legtöbb jegyet (1110 darabot) 2019. december 7-én váltották a vasútra, és mindössze egy nap volt, 2019. szeptember 30-a, amikor utasok nélkül zakatolt a szerelvény.

Kapcsolódó hírek