Harta ViktorMegszavazta kedden a Fidesz–KDNP-s parlamenti többség a „Budapest–Belgrád-vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról” szóló törvényt.
Az Index emlékeztet, mindez azt jelenti, hogy „Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeire hivatkozva” tíz évre most már biztosan titokban maradnak a beruházással összefüggésben megkötött szerződések, valamint azok előkészítésével kapcsolatos mindenféle iratok, adatok.
A lap megjegyzi, az ezermilliárd forintba kerülő beruházás – mely számítások szerint 130 év alatt térülhet meg –, minden idők egyik legnagyobb magyar vasúti beruházása lesz. A magyar állam 15 százalékot biztosít hozzá, 85 százalék kínai hitelből jön. A kiemelten közérdekű beruházásnak magyar oldalról pedig természetesen „Mészáros Lőrinc” cégcsoportja örülhet.
Végre előny
A szavazás előtti összegző vitában a kormányoldal azzal érvelt, hogy geopolitikai szempontból Magyarország eddig sokszor hátrányt szenvedett a történelemben, most viszont végre előnyünk származhat az ország földrajzi elhelyezkedéséből. A KDNP-s Nacsa Lőrinc szerint a projekt megvalósulása után Magyarország és Budapest egyenesen logisztikai központ lehet a világban.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára a projekt klímavédelmi oldaláról magyarázott. Úgy vélekedett, Paks 2 mellett a vonal fejlesztése a kormány „másik nagy zöld projektje”, és ha az ellenzék felelős klímapolitikát folytat, támogatja ezeket. A titkosítás kapcsán megjegyezte, nincs abban semmi különös, Magyarországnak és Kínának is vannak külpolitikai érdekei és igényei.
Kommunista hitel jó hitel
Az ellenzék nem támogatta a törvény elfogadását. A jobbikos Ander Balázs szerint
a beruházás a Fidesz és a Kínai Kommunista Párt egyre szorosabb kapcsolata indokolhatja, úgy látja, nincs arra garancia, hogy a beruházás ne a „magyar emberek pénzének feneketlen kútja” legyen.
Az MSZP-s Szakács László azt vetette fel, hogy a kormány folyton azt kommunikálja, hogy nem akar hitelt felvenni, ehhez képest mára Magyarország két legnagyobb hitelezője Oroszország és Kína, ami lassan felvetheti a politikai önrendelkezés kérdését.
A DK-s Varju László elfogadhatatlannak nevezte a törvényt, megjegyezve, kormányváltás esetén vissza kell térni a titkosított dokumentumok ügyére. Az LMP-s Keresztes László Lóránt is bírálta a projektet, mint fogalmazott, az szerinte minden elemében ellentétes a magyar nemzeti érdekkel.
