Egy friss jelentés szerint Magyarország már „hibrid rezsim”

Nem fest túl jó képet Magyarországról a Freedom House legfrissebb, a posztszovjet térség és az egykori keleti blokk államait vizsgáló jelentése. Az elemzés szerint – melyet a 444 összegzett – hazánk 2019-ben átcsúszott a félig szilárd demokráciák közül a hibrid rezsimek közé.

Hibrid rezsim alatt a Freedom House azt érti, hogy

választások ugyan még vannak, de a demokratikus intézmények törékenyek, és alapvető kihívások elé állítják a politikai és polgári szabadságjogokat.

A szervezet öt kategóriát határoz meg, a jelentésben Magyarországot a Balkán egy részével, Bosznia-Hercegovinával, Szerbiával, Koszovóval, Montenegróval, Albániával és Észak-Macedóniával vették egy kalap alá, ezzel hazánk pont középre került. Előttünk a szilárd (Csehország, Szlovénia, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia) és a félig szilárd demokráciák (Lengyelország, Horvátország, Románia, Bulgária) szerepelnek, mögöttünk a félig (Örményországot), valamint teljesen szilárd autoriter államok (Oroszországot és az egykori szovjet tagországokat) találhatók a listában.

2015-ben a Freedom House még szilárd demokráciaként tartotta számon Magyarországot, majd ezután „sikerült” Orbánéknak a félig szilárd demokráciába lavírozniuk, most pedig már a hibrid rezsim címnek örülhetünk.

Egy-egy ország „demokráciapontját” egyébként hét különböző mérőszám átlaga adja, Magyarország esetében ezek így alakultak a friss kimutatásban:

• mennyire demokratikus a kormányzás (3,25);
• hogyan zajlanak a választások (4,25);
• a civil szektor állapota (4,50);
• a média függetlensége (3,25);
• önkormányzatok, helyi hatalom állapota (4,75);
• az igazságszolgálatás állapota (4,75);
• korrupció (3,50).

A Freedom House értékelése szerint az előző évhez képest nálunk a választások, a korrupció és a helyi demokrácia szempontjából figyelhető meg romlás.

A jelentés megemlíti, hogy a kormány 2019-ben megszilárdította az oktatás és a művészeti szféra feletti kontrollját. Az ellenzék ugyan fontos győzelmeket aratott az őszi önkormányzati választásokon, a kormány „masszív propagandahálózata” és az, hogy politikai alapon nyúlnak adminisztratív eszközökhöz, óriási terhet jelent az ideológiailag megosztott pártok számára.

A jelentés kitért arra is, hogy Magyarország az idei felhatalmazási törvénnyel is eggyel távolabb lépett a demokráciáktól.