17 milliós veszteséget termelt három év alatt a felcsúti kisvasút

Felcsút, 2016. május 1.
Mk48-as sorozatú dízelmozdonyok által vontatott személyvonat áll az egykori Alcsút-Felcsút, ma Felcsút vasútállomáson a Vál-völgyi kisvasút első üzemnapján 2016. május 1-jén.
Felcsút, 2016. május 1. Mk48-as sorozatú dízelmozdonyok által vontatott személyvonat áll az egykori Alcsút-Felcsút, ma Felcsút vasútállomáson a Vál-völgyi kisvasút első üzemnapján 2016. május 1-jén. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

2016. április 30-i indulása óta 2019. június 30-ig összesen 17,4 millió forint veszteséget termelt Orbán Viktor felcsúti kisvasútja – számolta össze az Átlátszó egy újabb közadatigénylést követően.

A 600 millió forint EU-s támogatással épült kisvasút 2016. április végi indulása óta 2017. június végéig 4,1 millió forint, 2017. július elejétől 2018. június végéig pedig 8,2 millió forint veszteséget termelt. 2018. július 1. és 2019. június 30. között a jegyértékesítésből 14,85 millió forint jött be, az üzemeltetés viszont 20 milliót vitt el, így az elmúlt évben is összejött egy 5,15 milliós mínusz.

Magyarán az uniós pénzből épült felcsúti kisvasút három év alatt 17,4 millió forintos veszteséget produkált.

A kisvasutat üzemeltető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány annyit fűzött hozzá a fentiekhez, hogy a bevétel és a kiadások közötti különbséget az általa kapott adományokból fedezi, valamint hogy

„általánosságban megállapítható, hogy a kisvasúti személyszállítás nem tartozik a legnyereségesebb ágazatokhoz”.

A kikért adatok szerint a kisvasúton nem is tolongtak nagyon az utasok: 2018. július 1. és 2019. június 30. között 24 220 jegyet váltottak rá, 7678-cal kevesebbet, mint az előző évben, és 17 olyan nap volt, mikor utasok nélkül jártak a vonatok.

Kapcsolódó hírek