A közelgő európai parlamenti választás kapcsán készített interjút a Népszava Gáva Krisztiánnal, a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettesével, melyben a rendszer felkészültségét járták körül.
Gáva szerint a rendszer márciusi lehalása csak a kommunikációs rendszer első próbája volt, ennek nincs köze a választási adatokat kezelő informatikai rendszerhez. Az elnökhelyettes szerint a választásig további informatikai és igazgatási próbák is lesznek, hogy minden flottul menjen majd május 26-án.
A tavalyi országgyűlési választáskor tapasztalt hibáról, miszerint háromnegyed óráig működött a hivatalos honlap, Gáva azt magyarázta, nem a rendszerrel volt gond,
nem omlott össze, csak nem volt elérhető.
Ez pedig azért történt, mert nagyon sokan akarták megnézni az eredményeket (milyen meglepő). A hibát azóta állítólag orvosolták, a rendszert bővítették.
Gáva az adatszivárogtatásról azt mondta, nem lehet kivédeni, hogy a pártdelegáltak leadják az információkat a szavazófülkékből a hivatalos összesítések előtt, igaz, ezt jogszabály sem tiltja. Ezek azonban nem hivatalos adatok, azok majd 23 óra után jelennek meg az EP-választásról.
Arról, hogy a tavalyi választáson halottak nevei is szerepeltek a névjegyzékben, az NVI elnökhelyettese azt mondta,
nem látnak bele a külhoni lakcímjegyzékbe, ezért akár olyanok is lehetnek a listán, akik már nem élnek.
Az ajánlásokról és az azokkal kapcsolatos visszaélésekről elmondta, a választási irodák annyit tudnak megnézni, hogy az íven szerepel-e aláírás és nem nyilvánvalóan másé,
„de ha az aláírás nem kiolvasható, a választási irodák nem tudják vizsgálni az aláírás hitelességét. Nem vagyunk írásszakértők. Három nap alatt senkinek nincs se kapacitása, se tudása arra, hogy a szignók hitelességét megvizsgálja”.