Az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága Unger Anna Rózát, az ELTE Társadalomtudományi Karának docensét jelöli a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökének.
Unger volt az, aki a keddi meghallgatásán azzal indított, úgy jelentkezett be a magyar társadalom által legjobban várt feladatra, hogy világossá tette: a következő néhány évben nem lesznek jogerős ítéletek az NVVH által feltárt ügyekben, mert ez a hat év szerinte csak arra lesz elegendő, hogy „az utolsó szögig” feltárják, mi történt ebben az országban.
Ilyen „motiváció” után a mai bizottsági ülést követő sajtótájékoztatón Hantosi István, a testület Tisza párti elnöke azt mondta, rendkívül szoros volt a döntés, de végül Unger Annára esett a választásuk:
- Ligeti Miklóst 4 igen, 0 nem és 4 tartózkodás mellett nem jelölték;
- Unger Annát 6 igen, 1 nem és 1 tartózkodás mellett jelölték;
- Sárvári Nicoltast 3 igen és 5 tartózkodás mellett nem jelölték.
A Fidesz nem vett részt az ülésen, mert számos ponton alkotmánysértőnek tartják a folyamatot, és nem volt jelen Apáti István (Mi Hazánk) sem, vagyis kizárólag a tiszás tagok döntöttek Unger személyéről.
Jó értelemben vett semleges elméleti szakember
Hallerné Nagy Anikó (Tisza Párt), a bizottság tagja méltatta Unger Anna Rózát, aki – véleménye szerint – rendkívül meggyőző és határozott volt, „egy jó értelemben vett semleges küldetéstudattal” rendelkezik, és nagyon elkötelezett szakember.
Unger Anna Róza jól érzékelte a szervezeti struktúrát, határozott elképzelései voltak, „az ő személyisége, koncepciója biztosítéka lesz annak, hogy a szervezet betöltse azt a funkciót, amely a Tisza egyik legnagyobb vállalása volt” – magyarázta a politikus.
Arra a felvetésre, hogy Unger Anna Rózának nincs jogi végzettsége, úgy reagált, hogy a jelölt nagyon komoly kutatási múlttal rendelkezik, komoly elméleti szakember, aki mellett a szakmai részt a szakterületeket irányító alelnökök fogják megtestesíteni.
Unger Anna Róza a meghallgatásán tett azon kijelentését, hogy akár hat éven belül sem biztos, hogy lesz bírósági ítélet, úgy kommentálta, az igazságszolgáltatás általános rendjéből kiindulva „ez lehet reális”, viszont nem jelenti azt, hogy akár polgári jogi eszközökkel ne lehetne eredményeket elérni, valamint születhetnek részeredmények is.
