RövidenAz Orbán-kormány utolsó államháztartási gyorsjelentése szerint 2026 április végére 3849,8 milliárd forintos hiány halmozódott fel az államkasszában, ez az elmúlt évek legrosszabb ilyen időszaki adata – írja a 444.hu. A bukott kabinet ezúttal minden megszokott optimizmust mellőzve, tárgyilagosan közölte a számokat.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken közzétett gyorsjelentése szerint az április végi (!) hiány az NGM által hivatkozott 5445 milliárd forintos éves hiánycél 70,7 százalékát teszi ki, ám még ez a szám is komoly értelmezési problémákat vet fel.
Melyik hiánycél is az igazi?
Az idei költségvetést ugyanis eredetileg 4218 milliárd forintos hiánycéllal fogadták el. Ezt tavaly, 50 nappal az év vége előtt Nagy Mártonék 5445 milliárd forintra emelték, azonban ezt a módosítást nem vezették át a költségvetési törvényen. Az évente kétszer kötelezően elkészítendő úgynevezett EDP-jelentésben ráadásul egy harmadik szám, 4745 milliárd forint szerepel.
Az NGM most mégis azzal trükközik, hogy az 5445 milliárd forinthoz mérte a felhalmozott hiányt – miközben a törvényben rögzített eredeti célhoz viszonyítva az éves hiánycél 91 százaléka jött össze már április végére.
Csak áprilisban 429,4 milliárd forintos deficit keletkezett, ami a valaha mért második legrosszabb április. Ennél nagyobb havi mínusz utoljára 2023 áprilisában fordult elő. A 444.hu korábban megírta, hogy a kormány szinte teljesen kiürítette a kasszát a választások előtt.
Mit árult el az NGM a részletekről?
A teljes részletes jelentés elviekben két hét múlva válik elérhetővé, a gyorsjelentés azonban néhány tételt már most nyilvánosságra hozott:
- Az adó- és járulékbevételek az előző év azonos időszakához képest 8,2 százalékkal nőttek.
- Az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatások támogatására az első négy hónapban 1000,9 milliárd forintot fordítottak, ami 77,7 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál – a tárca szerint az eltérést a kifizetések eltérő ütemezése magyarázza.
- Az állami beruházási fejezet kiadása 318,8 milliárd forint volt, az előző évinél jelentősen magasabb összeg – elsősorban útberuházásokhoz kapcsolódó kifizetések miatt.
- Lakástámogatásokra 175,7 milliárd forintot költöttek, ami szintén jelentősen meghaladja a tavalyi összeget; a növekedés főként a Vidéki Otthonfelújítási Programhoz köthető.
Még utoljára hülyének nézik az országot
Feltűnő változás, hogy az NGM ezúttal teljesen mellőzte azt a propagandisztikus, hazudozó kommunikációs stílust, amellyel korábban – a választási kampány időszakában – rendszeresen az ország stabil pénzügyeit hangsúlyozta a költségvetési hiány ellenére is. A választási vereség után közzétett utolsó jelentés érdekes módon már kizárólag tényszerű adatközlés, minden értékelő fordulat nélkül.
