RövidenA Honvédelmi Minisztérium tavaly novemberben még aktívan készül a magyar katonák csádi missziójára – derül ki a Telex által megszerzett titkos dokumentumokból. A tervek szerint harminc katona ment volna ki először, majd kétszáz fős kontingens követte volna őket, a küldetés logisztikai költségeit pedig 21 milliárd forintra becsülték. Az elképzelést azonban egyelőre jegelték.
A misszió előzménye, hogy a parlament kormánypárti (valamint LMP-s és jobbikos!) képviselői 2023 őszén megszavazták, hogy legfeljebb 200 – váltás idején 400 – fős katonai kontingens indulhasson Közép-Afrikába. A felhatalmazás azonban csak 2025. december 31-ig szólt. 2024 végén a vonatkozó jogszabályokat módosították: azóta nem a parlamentnek, hanem a kormánynak van joga dönteni a magyar katonák „halálba küldéséről”.
A Szalay-Bobrovniczky Kristóf vezette Honvédelmi Minisztérium az előterjesztés tanúsága szerint erre a lehetőségre készült is. A dokumentum a misszióra vonatkozó felhatalmazás határidejét 2025. december 31-ről 2026. december 31-re hosszabbította volna meg, mivel azzal számoltak, hogy még idén megindíthatják a küldetést.
Tábor, helikopterek, páncélozott járművek
A tervek szerint az első hullámban egy 30 fős „előkészítő törzs” érkezett volna Csádba, bérelt autókkal felmérte volna a terepet, és előkészítette volna a 200 fős „fő erők” fogadását. A 200 fős egység a 30 fős csapat után három hónappal érkezett volna, és kilenc hónapra tervezték a jelenlétüket.
A Telex által megszerzett dokumentumok szerint a logisztikai költségek összege önmagában elérte volna a 21 milliárd forintot, miközben a minisztérium akkori tájékoztatása szerint ebből mindössze 4,4 milliárd forint állt rendelkezésre. A kiadások legnagyobb tételét a katonai tábor megépítése tette volna ki: erre 14 milliárd forintot szántak. A második legnagyobb tétel, 4,7 milliárd forint a misszió fenntartására vonatkozott – ebbe az élelmezés, a mosogatás és a helikopterek üzemeltetése is beletartozott.
Kiderült még, hogy a honvédség 1,2 milliárd forintért tervezett páncélozott autót, teherautót, repülőgép-vontatót és mentőautót vásárolni. További közel 800 millió forintot különítettek el konténerekre, műholdbérlésre, valamint tisztító- és fertőtlenítőszerekre.
A dokumentumok egy részét szerdán már ismertette a 444 is, amely szerint a minisztérium összességében több mint 27 milliárd forintos költséggel számolt 2026-ra. A Telex információi szerint az elképzelést egyelőre jegelték – ezt a 444 is megerősítette –, valószínűleg azért, mert rosszul mutatna most magyar katonákat külföldön harcoltatni, amikor a kormány éppen az ellenzéket vádolja ezzel.
Orbán Gáspár szervezte „isteni sugallatra”
A csádi katonai misszió ötletével 2023 őszén állt elő (hivatalosan) Szalay-Bobrovniczky Kristóf, de a misszió mostanában azért került be a hírekbe, mert Pálinkás Szilveszter honvédszázados arról beszélt, hogy a műveletet a miniszterelnök Afrikába kicsapott fia, Orbán Gáspár szervezi, aki azzal számolt, hogy a bevetésben a magyar katonák fele meghalhat.
A százados szerint a miniszterelnök fia már Angliában is nagyon sokat beszélt neki arról, hogy az önkéntes keresztény missziója alatt Afrikában megtalálta Istent, aki
az égből szólt neki, hogy gyere, és mentsd meg az afrikai keresztényeket.
