RövidenA Szőlő utcai üggyel az ellenzék célja a gyűlöletet őrjöngésig fokozni, és olyan állapotokat teremteni Budapest utcáin, hogy ne lehessen normális választást tartani, vagy annak eredményét meg lehessen kérdőjelezni – magyarázta Kövér László tizenhat évnyi fideszes gyűlölködés, egymás ellen hergelés után, valamint azt követően, hogy mostanra kiderült:
a Szőlő utcai botránynak nagyon is volt gyermekkorú, 12 éves áldozata, és ahelyett, hogy a kormánypárti politikusok a valódi mocsokságok feltárásával foglalkoznának, igyekeznek önmagukból mártírt csinálni, és azok ellen hergelnek, akik rávilágítanak a gyermekvédelem hiányosságaira.
Az Országgyűlés elnöke a Harcosok órája című propaganda-podcastban azzal terelt: „ne legyen illúziónk, ezt nem félhülye emberek találták ki”, „politikai boszorkánykonyhákba kotyvasztották össze ezt a mérget”. Németh Balázs műsorvezető kérdésére, hogy az ügyet a parlamentbe vivő ellenzéki pártok és képviselők „tudatos vagy félhülye” tagjai-e a botrányért felelős hálózatnak, a házelnök úgy felelt: is-is! Sokuk szellemi képességeiből nem telik ki, hogy átlásson egy ilyen ügyet, de nem lehet mindenkivel ilyen megengedő – mondta az ügyről, amely szerinte tipikusan Dobrev Klárára vallott.
Az őszödi beszéd visszatér
A házmester szerint a Szőlő utcai ügy nagyon hasonló a 2006-os eseményekhez és a romagyilkosságokhoz! A mostani ellenzék már egyszer eljátszotta azt, hogy miután 2006-ban – az őszödi beszéd utal erre – teljesen tisztában lehettek azzal, hogy 2010-ben nincs esélyük demokratikus választást nyerni, az egyetlen megoldásuk lett volna olyan zavargásokat előidézni, amiben akkor ők a hatalom oldalán megpróbálják kiiktatni a potenciális riválist, azaz a Fideszt.
Most ennek az inverze zajlik. Meg kell próbálni a gyűlöletet őrjöngésig fokozni és olyan állapotokat teremteni Budapest utcáin, hogy ne lehessen normális választást tartani, illetve, akármi legyen is egy normális választásnak az eredménye, azt meg lehessen kérdőjelezni – magyarázta Kövér.
Semjént is inkább elhallgattatta volna
Kövér László a Semjén Zsolt parlamenti felszólalására vonatkozó kérdésre azt felelte: először átfutott az agyán, hogy nem ad szót a miniszterelnök-helyettesnek, mert azt gondolta egy pillanatig, hogy „olyan méltatlan, olyan undorító mindaz, ami ott történt”, hogy nem szabad komolyan venni, „mintha ott se lettek volna, folyjon tovább a munka”.
De – mint mondta – ezt egyrészt a házszabály alapján nem nagyon teheti meg, tehát tulajdonképpen kötelessége volt szót adni Semjén Zsoltnak, másrészt látta a „kétségbeesést az arcán, hogy az nem lehet, hogy ebben ő ne tudja megvédeni magát”. Harmadrészt, kicsit tovább gondolva, ő is rájött, hogy ez itt most több, mint bármelyik eddigi rágalom, amivel nap mint nap szembesülniük kell kormánypárti képviselőként. „És akkor némi levegővétel után szót adtam neki.”
