RövidenKöltségvetési megszorításokat ígért meg Brüsszelnek és az egyharmadára csökkentette az Orbán-kormány a 2025-ben várható GDP-növekedésről szóló prognózisát tikokban – derül ki az Európai Bizottságnak (EB) benyújtott magyar költségvetési tervből.
A dolog pikantériája, hogy éppen azokban a napokban – 2024. december 20-án – írták újra Orbánék a költségvetési-gazdasági pálya várható számait (a korábbi 3,4 százalékos GDP-növekedési várakozást pl. lejjebb vitték 1,2 százalékra), amikor a miniszterelnök a megszólalásiban lépten-nyomon „fantasztikus” 2025-öt és „repülőrajtot” ígérgetett.
„A frissített prognózist ugyan még tavaly nyújtották be, ez nem akadályozta meg Orbán Viktor kormányfőt, hogy januárban – Indiából visszatérve – gazdasági »repülőrajtot« vizionáljon a magyar gazdaság számára, holott tudatában volt, hogy akkora már átírták a forgatókönyvet”
– értékel a Népszava, amely csütörtökön vette észre az EB által kiadott közleményből, hogy a magyar kormány teljesen mással hülyíti itthon a közvéleményt, mint amit Brüsszelnek bevallott, hogy mire számít idén.
3,4 százalékból maradt hirtelen 1,2 százalék
Az Orbán-kormány a 2025-ös költségvetésben idénre még 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számolt és az előzetesen benyújtott középtávú tervben is ez a szám szerepelt, ám ezt tervet a brüsszeli bizottság értékelni sem volt hajlandó. Abban a kormány még azzal számolt, hogy 2026 és 2028 között 4 százalékot enyhén meghaladó növekedés vár a gazdaságra.
Az Orbán-kormány által módosított, és a Európai Bizottság által immár elfogadott tervekben ennek az optimista pályának már nyoma sincs:
az idei 1,2 százalékos GDP növekedés után jövőre 2,8 százalékra „gyorsulhat” a gazdasági növekedés, majd 2027-re ismét 1,5 százalékra mérséklődik.
Hatalmas megszorításra lesz szükség
A Népszava cikke megjegyzi: az Európai Bizottság közleményéből az is kiderül, hogy az Orbán-kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy az államháztartás nettó kiadásainak növekedése az idén ne haladja meg a 4,3 százalékot – ez gyakorlatilag az idei várható inflációnak felel meg – vagyis reálértelemben az állami kiadások idén nem nőhetnek.
Az állami kiadások a 2024-es tervekhez képest 9 százalékkal nőnek az idén, a tényleges kiadásokhoz mérten kisebb lehet a növekedés – pontos adatok még nem állnak rendelkezésre, ez alapján az látható, hogy
néhány száz milliárdos kiigazításra szükség lehet, arról nem beszélve, hogy a jóval lassabb növekedési pálya kevesebb adóbevételt hozhat, amit szintén pótolni kell.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a 2025-ös költségvetés már most elavult, azt módosítani kell a Brüsszelnek tett vállalások teljesüléséhez.
