Az eMAG után a „lengyel Amazonra” is rájár a rúd: a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálatot indított az Allegro online kereskedelmi platform üzemeltetőjével szemben, mivel a gyanú szerint a cég a honlapján és a mobilapplikációjában „legalacsonyabb ár garancia” szlogennel hirdetett kampányai során feltehetően megtévesztette a fogyasztókat.
A GVH kedden azt közölte, hogy a vásárlók a garancia érvényesíthetőségével kapcsolatos jelentős információkat – például, hogy összesen 20 webáruház esetében érvényesíthető a garancia, regisztrált és bejelentkezett felhasználóként kell vásárolni, valamint a kapott kupon csak bizonyos fizetési mód választása esetén használható fel – csak többszöri kattintás, illetve hosszas legörgetés után ismerhetik meg.
Ezen túlmenően az Allegro webshopot működtető cég
vélhetően nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelő gondossággal járt el, mivel az árgarancia rendszerét olyan többszörös korlátozó feltételekkel alakította ki, amelyek a fogyasztók számára megnehezítik mind az igény érvényesítését, mind a garancia keretében megszerezhető kupon felhasználhatóságát.
A tájékoztató szerint az eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy az Allegro a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárás lefolytatására biztosított időtartam három hónap.
Miket kifogásol a GVH?
A GVH több, az információ elrejtését célzó online módszert (úgynevezett sötét mintázatot) alkalmazó vállalkozást is vizsgált az elmúlt években. 2024-ben a GVH döntésének köszönhetően több mint 80 ezer fogyasztó kaphatott kompenzációt az Eventim jegyértékesítő portáltól.
A Wizz Air tájékoztatási gyakorlatát az elmúlt években számos alkalommal vizsgálta a GVH, tavaly 300 millió forint bírságot kapott a vállalkozás, mert megtévesztette az utasait.
A GVH legutóbbi döntése alapján pedig több ezer fogyasztónak fizet pénzben is lehívható kompenzációt a Wizz Air, mert lényeges információkat hallgatott el az online utasfelvétellel kapcsolatban.
A hasonló, kifogásolható gyakorlatok egyre elterjedtebbek: az Európai Bizottság 2023-ban hozta nyilvánosságra a 25 országra kiterjedő összehangolt gyorsvizsgálatának az eredményeit, amely a „sötét mintázatok” jelenlétét mérte fel az online kereskedelemben. Az eredmények alapján a vállalkozások jelentős része torzítja tisztességtelen módszerekkel a fogyasztók döntéseit a saját érdekeit szolgáló lehetőségek felé, internetes felületeik kialakításával vagy nyelvezetével – közölték.