RövidenFolytatódott a visszaesés a lakásépítésben: az első fél évben 6027 új lakás épült, 18 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 8972 volt, ugyancsak 18 százalékkal maradt el a 2023 azonos időszakitól – ismertette szerdán kiadott jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal.
A fővárosban 8,3 százalékkal kevesebb, mindössze 2124 lakás épült.
A megyei jogú városokban 20, a többi városban 27, a községekben pedig 19 százalékkal csökkent az átadott lakások száma a 2023 első fél évihez képest.
Budapest lakásépítését továbbra is erős területi koncentráció jellemzi, a XI. kerületben adták át az új lakások 46 százalékát, csaknem 1000 lakást.
A Pest régióban megvalósult lakásépítések száma 20 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakitól. A többi régióban is visszaesést regisztráltak, kivéve Dél-Alföldet, ott 15 százalékkal nőtt a lakásépítések száma. Ennek oka elsősorban a Kecskeméten megfigyelt jelentős élénkülés volt, a vidéki városok közül itt épült a legtöbb lakás (265) az első fél évben.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50 százaléka családi házban, 47 százaléka többszintes, többlakásos épületben, mindössze 0,8 százaléka pedig lakóparkban található.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,6 négyzetméterrel 95,4 négyzetméterre csökkent a 2023 első fél évihez képest.
A KSH közölte, országos szinten az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 8972 volt, 18 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Míg az egy-két lakásos épületekben engedélyezett lakások száma mintegy 5 százalékkal nőtt, a többlakásos épületekben engedélyezetteké 34 százalékkal visszaesett.
A többlakásos épületekben tervezett lakások számának visszaesése különösen nagymértékű volt Budapesten (70 százalék), ennek hatására a fővárosban kiadott építési engedélyek száma jelentősen, 63 százalékkal csökkent az év első felében.
A községekben a lakásépítési engedélyek száma enyhén mérséklődött (0,7 százalék), miközben a megyei jogú városokban 17, a többi városban 18 százalékkal növekedett.
