RövidenAz elmúlt 6 hónapban ötből négy ember vett igénybe magánegészségügyi szolgáltatást, miközben a válaszadók több mint harmada 50 és 100 ezer forint közötti összeget költött e célra
– derült ki a Digital Health Essential megbízásából végzett kutatásból. A jövőben digitális egészségügyi megoldásokat a legtöbben a háziorvosi, a bőrgyógyászati és a sürgősségi ellátás területén, valamint a gyermekgyógyászatban használnának szívesen.
Az egészségipari csúcskonferencia hétfői közleménye szerint
- az emberek csaknem 80 százaléka vett igénybe magánegészségügyi szolgáltatást az elmúlt 6 hónapban,
- a válaszadók 34 százaléka 50 ezer és 100 ezer forint közötti összeget költött a fizetős egészségügyben,
- míg csaknem 5 százalékuk 500 ezer forintnál is többet fizetett azért, mert az állami egészségügyben valamiért nem találta meg a számítását.
Vezet a diagnosztika és a laborszolgáltatások
Az aktuális digitális és magánegészségügyi trendeket vizsgáló, nem reprezentatív felmérésből kiderült még, hogy elsősorban diagnosztikai és laborszolgáltatásokért, valamint bőr- és nőgyógyászati ellátásért fizettek a válaszadók, de „előkelő helyen végzett” a kardiológia és az urológia is.
A digitális egészségügyi megoldások legnagyobb kockázatának a válaszadók jelenleg a személytelen, egyedi sajátosságokat figyelmen kívül hagyó megoldások (35%) terjedését gondolják, ezt a digitális hozzáféréssel nem rendelkezők kirekesztése (23%), majd a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozás, illetve az adatvédelmi aggályok (14-14%) követik.
A válaszadók több mint fele egyébként több egészségügyi applikációt is használ a mobiltelefonján. Digitális egészségügyi megoldásokat a legtöbben az állami ellátórendszerhez való hozzáférés céljából használnak, ezt az egészségmegőrzés és az időpontfoglalás követi.
Nem ellenzik a mesterséges intelligenciát
A jövőben digitális egészségügyi megoldásokat a legtöbben a háziorvosi ellátásban (86%), a bőrgyógyászat (48%) és a sürgősségi ellátás (46%) területén, valamint a gyermekgyógyászatban (35%) használnának szívesen. E megoldások legnagyobb előnye a betegek szempontjából az, hogy az összegyűlő adatok révén jobb, hatékonyabb terápiák fejlődhetnek ki – vélték a felmérés résztvevői, de felkerült a toplistára a gyorsaság és a várólisták lerövidítése, megszűnése is.
Érdekes megállapítás, hogy a válaszadók közül senki nem ellenezte a mesterséges intelligencia bevezetését az orvoslásban, de 52 százalék szigorúan szabályozott keretek között támogatja, 35 százalék pedig maximálisan támogatja és optimista az eredményeket illetően.
