Az „elhibázott brüsszeli szankciók” dacára az eurózónában már egy számjegyű az infláció

Az a fránya balsors valamiért folyton csak minket tép.

ORBÁN Viktor
Orbán Viktor érkezik az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának második napi ülésére 2023. március 24-én. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Míg a Magyar Nemzeti Bank 2023-ban 15,0-19,5 százalék közé várja az átlagos éves inflációt, az eurózóna országainak döntő többségében már most egy számjegyű a pénzromlás – derül ki az Eurostat előrejelzéséből, amit a Telex szemlézett.

A rekordmagas magyar inflációt rendre az „elhibázott brüsszeli szankciókra” kenő Orbán Viktor év végére kitűzött célja tehát a 21 ország közül 15-ben már márciusra megvalósult.

Adódik a kérdés: rájuk vajon miért nem hatnak az „elhibázott brüsszeli szankciók”, és a magyar gazdaságra miért kiemelten?

Az eurózóna legalacsonyabb inflációs rátáját Luxemburgban (3 százalék), Spanyolországban (3,1 százalék) és Hollandiában (4,5 százalék) mérték. A másik végletet 17,3 százalékkal Lettország, 15,6 százalékkal Észtország, illetve 14 százalékkal Litvánia képviseli.

Az eurózóna országaiban egyébként már tavaly decemberben 10 százalék alá csökkent az infláció. Akkor 9,2 százalék volt, most pedig mindössze átlagosan 6,9 százalék a 21 tagállamban – mutat rá a Telex cikke.

Ezt is elcseszték: megint nő az infláció, 4,6 százalékkal drágultak az árak júniusban

Hiába az árrésstop, ismét megindult az infláció

Hiába az árrésstop, 7 százalékkal drágultak az élelmiszerek márciusban; 4,7 százalékon az infláció

Nagy „inflációletörő” Mártonék ismét magyarázkodnak a dráguló árak miatt

Lemondott a Momentum elnöke

Kórházba került Nagy Márton