Jogerőssé vált az április 3-ai országgyűlési választás eredménye, miután a Kúria a választás országos listás eredményét megállapító határozat ellen a Mi Hazánk Mozgalom által benyújtott egyetlen jogorvoslati kérelmet is elutasította szombaton.
A képviselők névsora azonban még nem végleges, a mandátumok igazolásáig „bárki lemondhat a jól fizető parlamenti munkáról” – írja a Telex, sorra véve, hogy a Fidesz-KDNP 135 mandátumot nyert, a DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd szövetsége 57-et, a Mi Hazánk 6 képviselővel jutott be a parlamentbe, míg a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1 képviselővel, Ritter Imrével vesz részt az Országgyűlés munkájában.
Márki-Zay Péter, Dobrev Klára és Karácsony Gergely azonban – noha az ő nevük az első három helyen szerepelt az ellenzéki pártszövetség országos listáján – biztosan nem ül be a parlamentbe. Dobrev és Karácsony esetében a pártjuk küldhet cserét, a volt miniszterelnök-jelölt mandátumának sorsa azonban még bizonytalan: a Párbeszéd szerint őket illeti, a Jobbik meg azt mondja, Márki-Zay kiesésével csúszik tovább a lista, ami az ő jelöltjük bejutását jelenti.
A Telex emlékeztet, Márki-Zay az ellenzéki előválasztás előtt Karácsony Gergely pártjával kötött megállapodást, amelyben azt vállalta, hogy a Párbeszéd frakciójába ül a parlamentben. Ez tehát azt jelentené, hogy most jelölő szervezetként a Párbeszéd küldhet helyette mást az Országgyűlésbe.
Csakhogy más ellenzékiek szerint Márki-Zay megüresedett mandátuma nem a Párbeszédet illeti. Hadházy Ákos például szombaton arról posztolt, hogy szerinte Szél Bernadettnek járna Márki-Zay üresen hagyott parlamenti helye.
A Jobbik pedig úgy magyarázta: „A hat ellenzéki párt elnöke a listás mandátumok felosztásánál abban állapodtak meg, hogy Márki-Zay Péter mandátuma nem számít majd bele a pártok közötti arányokba, vagyis, ha átveszi a mandátumát, akkor azt nem egy plusz Párbeszéd mandátumnak tekintettük a számolásnál, és arra az esetre ha nem veszi át a mandátumát, akkor azt listás helyek tovább csúszásának tekintettük.”
Egyébként az állami támogatás miatt sem mindegy, hogy melyik szirszar gyülekezet politikusa landol végül a melegedőben, mert a mostani állás szerint a Párbeszéd 660, Jobbik 770 millió forintos éves kerettel számolhat a következő parlamenti ciklusban.