Szijjártó: 14 uniós nagykövet kért segítséget tőlünk, hogy kivel kell beszélni Kínában

Magyarországnak nemzeti érdeke a koronavírus elleni oltás menetének felgyorsítása

– magyarázta a nyilvánvalót a külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című propagandaműsorában.

Szijjártó Péter a hallgatóknak azt bizonygatta, ma Magyarországon nem kormánypárti vagy ellenzéki politikusok, nem parlamenti vagy parlamenten kívüli pártok döntenek arról, egy oltóanyagot lehet-e használni, hanem van egy olyan intézmény, a gyógyszerészeti hatóság, ahol olyan emberek dolgoznak, akik felhatalmazással és tudással rendelkeznek ahhoz, hogy ilyen döntéseket meghozzanak.

Szijjártó Péter a szokásos kormányzati kommunikációs panelek felmondása mellett arról is beszélt: a helyzet most ugyanolyan, mint tavaly tavasszal volt. Akkor is az egész világ ugyanazokat a termékeket – lélegeztetőgépet, maszkot, védőruházatot – akarta venni, de azokat kevés helyen gyártották, így nagy harc volt értük. Most az egész világ biztonságos és hatásos oltóanyagot akar vásárolni, de azt kevés helyen, a szükségesnél kisebb mennyiségben és a kelleténél lassabban állítják elő.

A keleti vakcinák iránti érdeklődésről közölte: a kínaiakkal folytatott előrehaladott tárgyalások hírére állítása szerint tizennégy európai uniós ország nagykövete hívta fel a pekingi magyar nagykövetet, azért, hogy megtudják, kivel kell beszélni a Sinopharm cégnél. Szombaton a NATO-tag Törökországgal állapodtak meg az oroszok a helyszíni gyártásról, és amikor a magyar szakemberek Oroszországban jártak, „egyik déli szomszéd országunktól” is volt ott egy delegáció, a német kancellár pedig segítséget ígért az orosz vakcina európai engedélyezésének folyamatában.

A kínai vakcina kapcsán azt mondta, Kínában már több tízmillió embert beoltottak a vakcinával, valamint az Egyesült Arab Emírségekben és Bahreinben is tömegesen használták ezt az oltóanyagot. Szijjártó Péter elmondta, hogy mindkét utóbbi ország külügyminiszterével beszélt, akik pozitív tapasztalatokról tájékoztatták, szakmai konzultációkkal segítették a magyar hatóságot, a magyar szakemberek pedig napokat töltöttek Kínában a gyártási hely tanulmányozásával is. A kínai technológia minőségéhez és a gyártásban, fejlesztésben, kutatásban részt vevő emberek szakértelméhez nem fér kétség,

„az általuk adott jelentés értelmében”.