RövidenA hétfői után újabb, a korábbiaknál erősebb, 6,3-as magnitúdójú földrengés rázta meg Horvátországot, számoltunk be róla kedden kora délután, miután a rengést Magyarországon is többfelé érezni lehetett.
A horvát sajtó szerint a természeti katasztrófának egy gyermekáldozata van, és húsz sérültet vittek kórházba, amelyből ugyanakkor később evakuálni kell a betegeket, annyira megrongálódott az épület.
A földrengés epicentruma Zágrábtól 46 kilométerre, a közép-horvátországi Petrinja közelében volt, ahol több épület is összedőlt.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő elindult a helyszínre. A romok eltakarítására katonai alakulatokat is vezényeltek. A földmozgást egész Horvátországban, de a szomszédos országokban, köztük Magyarországon is érezni lehetett.
Petrinjában egy férfit autójából mentettek ki, amelyre rádőlt egy épületrész. Egy másik összedőlt házból egy apát és egy gyermeket hoztak ki, a gyerek belehalt súlyos sérüléseibe. A kislány halálát Darinko Dumbović polgármester erősítette meg. „Olyan ez most, mint Hirosima, nincs meg a fél városom” – mondta a polgármestert a HRT-nek.
Feltételezik, hogy további sérültek is lehetnek a romok között. A jelentések hozzáteszik, hogy gyakorlatilag a város fele elpusztult.
Húsz sérültet szállítottak a közeli, sziszeki kórházba, közülük kettőt súlyos sérülésekkel. Eközben a kórház egyik szárnyából, amely nem biztonságos, egy másik, félig kész szárnyba evakuálják a betegeket. Sziszek városában nem sérült meg senki, a földmozgás azonban itt is súlyos károkat okozott az épületekben.
A legtöbben nem térhetnek vissza otthonaikba
A kormányfő a sajtónak úgy nyilatkozott: Petrinjában az épületek nem biztonságosak, ezért a legtöbb ember nem térhet vissza otthonába. „Ez egy igazi tragédia” – mondta.
Konténereket és sátrakat állít fel a katonaság a lakosság részére. A közeli Glina településen is közel kétszázan maradtak biztonságos fedél nélkül.
A nemzeti válságstáb azonnali hatállyal feloldotta a január 8-ig tartó lakhelyelhagyási tilalmat, amelyet a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére rendelt el még december 23-án.
Az ország egyes részein nincs áramszolgáltatás, nem működik a telefon és az internet. A hatóságok arra kérik az embereket, hogy hagyják szabadon a még működő telefonvonalakat.
A földrengés Zágrábban is megrongált épületeket, a lakosság egy része elhagyja a fővárost, pánik és rémület lett úrrá körükben.
Hétfőn kora reggel egy 5,2-es erősségű földrengés rázta meg ugyanezt a területet, amelyet másfél órán belül egy 4,7-es és egy 4,1-es erősségű földmozgás követett. Szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy utórengésekre kell számítani.
A horvát fővárost és környékét korábban március 22-én rázta meg nagyobb földrengés. A fél óra különbséggel bekövetkezett 5,6-os, majd 5,1-es erősségű földmozgásban számos épület megrongálódott, és több ember megsérült. Az akkori földmozgás Zágrábban és környékén 25 ezer épületben okozott kárt. A belvárosban megrongálódott a főváros jelképének számító katedrális, a horvát parlament és a kormány épülete, valamint több templom és kulturális örökséghez tartozó építmény. Több kórházból is evakuálni kellett az embereket.
Zágrábban a márciusi földrengés óra folyamatosak az utórengések. A szakemberek mintegy kétezret jegyeztek fel, amelyek negyede volt érezhető. Hatezer épület a mai napig nem biztonságos, köztük több óvoda, általános iskola, középiskola, egyetem, kulturális és tudományos intézet.
A mai földregés harmincszor erősebb volt, mint a tavaszi zágrábi – írta a sajtó.
