Magyarország esetében javasolt a legnagyobb arányban pénzügyi büntetést az Unió Csalás Elleni Hivatala az elmúlt négy évben
– írja az Euronews az OLAF csütörtökön publikált éves jelentése nyomán.
E szerint toronymagasan vezeti Magyarország azt a listát, mely az uniós források felhasználásánál tett „pénzügyi ajánlásokról” szól. Kevésbé virágnyelven szólva, ebben a rangsorban részletezik, hogy a kifizetéseknél milyen arányban kér korrekciós lépéseket az Európai Bizottságtól az OLAF a szabálytalanságok, illetve visszaélések miatt.
Magyarország esetében a felzárkóztatási alapok és az agrárpénzek 2015 és 2019 közötti összes kifizetésének 3,93 százalékát találták problémásnak és tettek javaslatot büntetésre,
ami több, mint a tízszerese az EU-s átlagnak (0,36 százalék). Viszonyításképp: még Romániában is 0,35, Bulgáriában pedig 0,33 százalék volt az a „lopó-arány”, ami nálunk 3,93.
Az Euronews cikke megjegyzi, hazánk ezt a listát az elmúlt két év hasonló jelentéseiben is nagy arányban vezette, azaz nem beszélhetünk javuló tendenciáról. Ugyanakkor az EU a múltban ritkán kért teljes visszafizetést korrekciós lépésként, leginkább országon belüli projektek közötti átcsoportosítással orvosolták a helyzetet.