Jó eséllyel elmeszeli Brüsszel a magyar civiltörvényt

A civil szervezetek külföldi támogatását érintő magyar jogszabály a tőke szabad mozgása korlátozásának minősül, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának több rendelkezését is sérti, ezért nem egyeztethető össze az uniós joggal – ismertette az európai uniós bíróság elé került ügyek előzetes megvizsgálásával megbízott főtanácsnok indítványát a luxembourgi székhelyű uniós bíróság kedden.

Az ügy előzménye, hogy az Orbán-kormány 2017-ben a neki nem tetsző civilszervezetek fenyítésére és megbélyegzésére elfogadott egy törvényt, miszerint a szervezetek kötelesek bejelenteni, ha egy évben 7,2 millió forintot meghaladó támogatást kapnak külföldről, és ebben az esetben „külföldről támogatott szervezetként” kell feltüntetniük magukat a kiadványaikon. Ennek nyomán indított az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az uniós bírságon.

Campos Sánchez-Bordona spanyol főtanácsnok indítványában úgy vélekedett, hogy az említett feltételek a tőke szabad mozgása korlátozásának minősülnek, az adatok megkövetelt közzététele pedig beavatkozásnak minősül a magánélet és a személyes adatok védelmére vonatkozó, valamint az egyesülési szabadsághoz való jogba, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosít, vagyis

Orbánék jogszabálya ellentétes az uniós joggal.

A főtanácsnoki indítvány nem köti a bíróságot, a testület csak most kezdi meg az ügy tárgyalását.

71 európai parlamenti képviselő jön a Budapest Pride-ra

Magyar Péter tájékoztatta Manfred Webert, hogy a Tisza Párt nem támogatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását

Mit kavar már megint? Orbán Viktor Botswana elnökével találkozott

Megindult az iráni ellentámadás, többen megsebesültek Tel-Aviv környékén

Súlyos számok szivároghattak ki Magyar Péterhez

Navracsicsné nyilvános Facebook-kommentben savazza a férjét