A civil szervezetek külföldi támogatását érintő magyar jogszabály a tőke szabad mozgása korlátozásának minősül, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának több rendelkezését is sérti, ezért nem egyeztethető össze az uniós joggal – ismertette az európai uniós bíróság elé került ügyek előzetes megvizsgálásával megbízott főtanácsnok indítványát a luxembourgi székhelyű uniós bíróság kedden.
Az ügy előzménye, hogy az Orbán-kormány 2017-ben a neki nem tetsző civilszervezetek fenyítésére és megbélyegzésére elfogadott egy törvényt, miszerint a szervezetek kötelesek bejelenteni, ha egy évben 7,2 millió forintot meghaladó támogatást kapnak külföldről, és ebben az esetben „külföldről támogatott szervezetként” kell feltüntetniük magukat a kiadványaikon. Ennek nyomán indított az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az uniós bírságon.
Campos Sánchez-Bordona spanyol főtanácsnok indítványában úgy vélekedett, hogy az említett feltételek a tőke szabad mozgása korlátozásának minősülnek, az adatok megkövetelt közzététele pedig beavatkozásnak minősül a magánélet és a személyes adatok védelmére vonatkozó, valamint az egyesülési szabadsághoz való jogba, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosít, vagyis
Orbánék jogszabálya ellentétes az uniós joggal.
A főtanácsnoki indítvány nem köti a bíróságot, a testület csak most kezdi meg az ügy tárgyalását.