Röviden„Az időjárási körülmények nem tették lehetővé a helikopterek bevetését”
a dunai hajókatasztrófa estéjén – magyarázta a BRFK a Népszavának arra a kérdésre, hogy miért nem vetették be a túlélők és áldozatok utáni kutatás során a gépeket.
A rendőrség válasza azért meglepő, mert szerda este esett ugyan az eső, de a megkérdezett repülési szakértő szerint nem voltak extrém rossz időjárási viszonyok, lehetett volna repülni, ráadásul 2017 januárjában még pont azzal dicsekedett az ORFK, hogy az MD902-es helikoptereken olyan robotpilóta van, amely
„segítséget nyújt a rossz időjárási viszonyok esetén is”.
A köztévé Kék fény című műsora bő két hete is negyed órán át ajnározta a rendőrség helikopteres légirendészeti szolgálatát, és még demonstrálták is „a vízben bajba jutott ember mentésénél alkalmazható technikát”.
Szakértők szerint a kutatás hatékonyabb lett volna, ha bevetik az erős keresőlámpával és hőkamerával is felszerelt helikoptereket.
A Népszava szerint napokkal a tragédia után már abban is zavar van, hogy mikor értek a helyszínre a vízirendészet egységei. (A túlélők dél-koreai újságoknak azt állították, szervezetlen volt a mentés.)
Az ORFK csütörtöki sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint 21:29 perckor, a baleset után 24, az első riasztás után 14 perccel ért helyszínre „a Dunai Vízirendészeti Kapitányság első hajója”. Ehhez képest a BRFK most azt állítja, hogy a vízirendészet első hajózó járőre már 21:15 perckor, a bejelentés időpontjában a helyszínen volt, mert „a hajózók csatornáján” már a bejelentés előtt értesült a balesetről.
A szemtanúk szerint viszont a hivatalos mentőegységek messze a vízimentők kishajója után értek a baleset helyszínére.
