Nem állapítható meg közjogi érvénytelenség a rabszolgatörvény tavaly decemberi elfogadása, valamint a közigazgatási bíróságokról szóló törvény kapcsán – mondta ki az Alkotmánybíróság kedden, nyilvános ülésen kihirdetett határozatában.
Ellenzéki parlamenti képviselők fordultak az Ab-hez azzal, hogy a testület semmisítse meg a két törvény december 12-én elfogadott rendelkezéseit, mert azok elfogadásának körülményei szerintük házszabályba és alaptörvénybe ütközőek voltak, így közjogilag érvénytelenek.
Az indítványban arra hivatkoztak, hogy az Országgyűlés elnöke és a levezető elnök nem a pulpitusról vezette az ülést, a szolgálatban lévő jegyzők közül egyik sem tartozott ellenzéki képviselőcsoporthoz, továbbá a szavazási rendszer kártya nélküli üzemmódban működött.
Az Alkotmánybíróság megmagyarázta
Az Ab indítványokat elutasító döntésének indoklásában egyrészt azt emelte ki, hogy a szavazások kifogásolt körülményei nyomán nem sérültek garanciális szabályok, másfelől pedig arra mutatott rá, hogy a képviselők felelősek azért, hogy megfeleljenek – a többi között a személyes közreműködésre vonatkozó – elvárásoknak.
Felidézték, az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján ellenzéki és független képviselők az utat elállva lehetetlenné tették a feljutást az elnöki emelvényre. A házszabályi rendelkezések szövegéből azonban az Alkotmánybíróság szerint nem következik, hogy az ülés csak az elnöki székből vezethető.
Tudsz te ennél jobbat is? Szerkesztő-újságírót keres a Röviden!