Schmidt Mária: csak magyar történelmet tanítsanak általánosban!

Pontokba szedve gondolkozott el blogján Schmidt Mária a jövő történelemoktatásáról. A november 20-i bejegyzésben A Terror Háza Múzeum főigazgatója a Nemzeti Alaptanterv történelem tananyagának összeállítása kapcsán fogalmazta meg a jövő szerinte kívánatos tanítási stratégiáját.

Kifejtette többek között, hogy

a történelem oktatásának elsődleges célja öntudatos és büszke magyar polgárok nevelése.

Az írásból derül ki, hogy szerinte

általános iskolában csak magyar történelmet kellene tanítani, egyetemes történelmet pedig csak akkor, ha az releváns a magyar történelem szempontjából.

Schmidt további meglátásai (szó szerinti idézet):

1. Szakítani kell azzal az időrendiségre alapozott történelemtanítással, ami az őskortól indulva vezet el minket a huszadik századig.
2. Szakítani kell azzal a szemlélettel, ami a nyugat-európai, francia, brit történelemre súlyoz, azt érzékeltetve, hogy az általuk bejárt úthoz képest mi késésben, sőt eltérésben vagyunk.
3. Szakítani kell a marxista lineáris történelemszemlélettel. Használaton kívül kell helyeznünk a marxizmus nyelvét, fogalmait és következtetéseit. Az értékelés alapját képező utópikus szemléletet el kell vetnünk. Nincs, nem volt és nem lesz tökéletes rendszer, társadalom, intézmény, ezért azt számon kérni nem helyes és nem is érdemes.
4. Tudomásul kell venni, hogy a mai gyermek keze ügyében ott van az internet és az okostelefon nyújtottá tudástár, ezért számukra elsősorban összefüggéseket, értelmezéseket és narratívákat kell adnunk.
5. Általános iskolában kizárólag magyar történelmet tanítanék, egyetemes történelmet pedig csak annyiban, akkor és azt, ami a magyar történelem szempontjából releváns. A magyarság érdekeinek érvényesítését, érdekképviseletét használva mérceként.
6. Középiskolában tanítanék egyetemes történelmet, az eddigieknél lényegesen nagyobb súlyt helyezve régiónk, illetve az Európán kívüli világ történelmére is.
7. Általános és középiskolában egyaránt a történelem részeként tárgyalnám a gondolkodás, vagyis az eszme, tehát a vallás és kultúra, valamint az anyagi és technikai fejlődés történetét.