Röviden„Megváltoztatta a módszertant” a kormánypropagandát kiszolgáló Központi Statisztikai Hivatal, jelentős részben ennek köszönhető, hogy októberben egy számjegyűre csökkent az infláció. A nyomorúságos „sikerről” már akkor ordított, hogy valami nem stimmel vele, amikor Gulyás Gergely egy csütörtöki Kormányinfón előre megígérte az egy számjegyű inflációt, majd – hogy, hogy nem – a KSH másnap reggelre ki is hozta, hogy 9,9% lett.
A Népszava most azt írja, már több közgazdász is kételkedik abban, hogy októberben 10 százalék alá csökkent volna az infláció. Ha ugyanis a KSH a korábbi években használt módszertan alapján számította volna ki az energiaárak változását, akkor az infláció októberben valahol 11-12 százalék között lenne.
Csakhogy az állami statisztikagyár hirtelen elkezdte más súllyal és módon figyelembe venni az energiaárakat, mint korábban
– erre elsőként Mellár Tamás, a KSH korábbi elnöke, a Párbeszéd országgyűlési képviselője hívta fel a figyelmet, de hasonló megállapításra jutott Katona Tamás statisztikus is, aki korábban szintén volt a KSH elnöke.
Mellár Tamás a Hírklikk.hu-n megjelent cikkben levezette, hogy októberben a KSH számítása szerint az energiaárak 16,1 százalékkal csökkentek, miközben a lakosság egy fillérrel sem fizetett kevesebbet az energiahordozókért. Valójában a gázárak esetében a KSH módszertani döntése szerint két termékről van szó: egyfelől a „lakossági piaci áras” termékről, másfelől pedig a rezsitámogatott gázról. Az előbbinek az ára jelentősen csökkent, számszerűen 30 százalékkal, míg a rezsitámogatott árak változatlanul maradtak.
Róna Péter a Népszavának szintén arról beszélt, hogy az infláció októberben 11 százalék felett lett volna a korábbi módszertannal számolva. A közgazdász emlékeztet rá, hogy nem azzal van gond, ha egy statisztikai hatóság megváltoztatja egy számítási módszertanát, ez bevett gyakorlat, ám ennek is van koreográfiája. Az egyik ilyen, hogy év közben nem változtatnak a szabályokon, hiszen ellenkező esetben megszűnik az összehasonlíthatóság.