Röviden„Körülbelül 50 éve – mióta a horgászeszemet tudom – várok egy bizonyítékra” – kezdi posztját Pfeifer Rikárd, a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség munkatársa, aki arról számolt be, hogy egy kiskutya csontvázára bukkantak egy elpusztul harcsa szájában.
„Délután csengett az ügyeleti telefon, melyben egy kétségbe esett kiskunlacházi hölgy kérte a segítséget egy rejtély megoldásában. A leeresztett RSD miatt a stége alatt egy hatalmas, elpusztult állatot talált (»olyan, mint egy dinoszaurusz fej«), melynek szájából egy kutya vagy róka csontváza lóg ki. Persze haladéktalanul a helyszínre siettem, ahol már vártak és odavezettek a lelethez. Egy elpusztult és már jócskán lebomlott, körülbelül 30-40 kilogrammos harcsa teteméhez, melynek szájából egy közepesnél kicsit kisebb kutya (pl. foxi, spániel), vagy róka csontváza lóg ki! Egyértelmű és nem tévedés: a harcsa elkapta ezt az állatot, de belepusztult ő is”
– olvasható a posztban. A horgász elárulta azt is, miért nem tudta a harcsa lenyelni a szerencsétlenül járt kutyust:
„Erre a kérdésre a tetem megforgatása után kaptam választ: A kopoltyú fedő alól kilógó kb. 25 cm-es lábszárcsont arra utal, hogy az elragadott kutya a lenyelése közben kétségbeesetten kapálózott a harcsa szájában is. Így fordulhatott elő, hogy az egyik hátsó lába kicsúszott a harcsa kopoltyúján és kitámasztotta, megütköztette testét a lenyelés elől. A hal nem tudta kiköpni sem, mert a kutya (vagy róka) bundájának szőre megakadhatott a sűrű gerebenfogak közt. Így se ki, se be! Ez az állapot értelemszerűen mindkét állat halálához vezetett.”
„A legendák tehát igazak! Óvatosan a kiskutyák fürdetésével!” – összegzi a bejegyzés, melyből kiderül még, hogy a kutya maradványiban megtaláltak a chipet, amely alapján végül a gazdáját is sikerült elérni. Ő állítólag elmondta, hogy
kedvence tavaly tűnt el kiskunlacházi Duna-parti otthonából: azóta is kereste, várta haza, „most legalább megnyugvással zárhatja le kapcsolatukat”.
