A botrányos közmeghallgatások után sorra jelennek meg a lakosság által nemkívánatosnak nyilvánított debreceni akkumulátorgyárat magasztaló propagandacikkek a kormánypárti sajtóban.
A hajdú-bihari KESMA-kiadány például azt emeli ki, hogy a németek micsoda örömtáncot jártak egy hasonló gyár érkezésének hírére, sőt, még állítólag a környezetvédők sem akadékoskodtak. A CATL németországi egysége egyébként az ország egyik legszegényebb tartományában, a volt NDK-s Türingiában épült fel.
A szintén kormányközeli Világgazdaság is igyekszik elvenni a tiltakozók kedvét azzal, hogy kínai lapokra hivatkozva azt írja, a CATL képviselői „rácsodálkoztak a botrányos debreceni közmeghallgatásokra”, de ez nem befolyásolja a döntésüket a gyárépítésről.
A cikk ezután azzal zsarol azt sorolja, hogy az Orbán-kormány eddig elért gazdasági eredményei kerülhetnek veszélybe, ha az ehhez hasonló beruházásokat elutasítja a környezetvédelemért, a gyerekei jövőjéért akadékoskodó lakosság.
Arról már mélyen hallgat az írás, hogy miért éri meg valójában a kormánnyal összejátszó külföldi bérrabszolgatartóknak tömegével Magyarországra hozni az összeszerelő-üzemeiket:
- a szánalmasan alacsonyan tartott munkabérek,
- a gyakorlatilag nem létező szakszervezetiség (és ezáltal a munkavállalói jogok képviseletének hiánya),
- valamint a mindezt a kizsákmányolást támogató, multiknak kedvező adórendszer miatt.
De legalább a Világgazdaság cikkéből annyi kiderül, hogy a hasonló beruházásokért „öldöklő verseny folyik az egyes országok között”. Emlékeztetnek, amikor kiderült, hogy a CATL hazánkat választja, a beruházást elbukó Szlovákia korábbi kormányfője, Igor Matovic úgy reagált, hogy Magyarország elszáguld Szlovákia mellett.